Egymásnak végzett szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján, azzal, hogy a ponyvákra ráfestették a társaság logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, a ponyvák reklámhordozónak tekinthetők. A ponyva azonban önmagában nem elegendő a reklámhatás eléréséhez, ahhoz az is kell, hogy a ponyvákon lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Területfejlesztési terv elszámolása

Kérdés: Társaságunk jelentős nagyságrendű területigénnyel járó termelőtevékenységet folytat. A helyi önkormányzat hosszú távú területfejlesztési terv készítésére szólított fel bennünket. A jelentős ráfordítással elkészült terveket költségként vagy beruházásként kell elszámolni? És ha nem valósul meg a beruházás?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, területfejlesztési tervet általában az önkormányzatok szoktak készíteni. Amennyiben a kérdező társaság területfejlesztési tervet készít, az – nagy valószínűséggel – arról szól, hogy az adott társaság várhatóan milyen beruházásokat fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Lakáson lévő számítógép költségelszámolása

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
Részlet a válaszából: […] Konkrét arányt törvény, de más jogszabály sem határoz meg. A Tao-tv. viszont rendelkezik arról, hogy növelni kell az adóalapot azzal a költséggel, ráfordítással (ideértve az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is), amely költség, ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Beruházás és a fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a kérdező az adózás előtti eredményt csökkentette az eredménytartalékból 2002. évben a lekötött tartalékba átvezetett 5000 E Ft összegben (T 413 – K 414), feltételezzük, hogy a 2002. évi adózás előtti nyereség 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Importált, bérelt szoftver elszámolása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tulajdonos által számlázott összeget mint igénybe vett szolgáltatások költségét kell az 522. számlán elszámolni úgy, hogy az összemérés számviteli alapelv érvényesüljön. (A hazai felhasználóknak számlázott összeg árbevételkénti elszámolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Adóalap-kedvezmény totálkár esetén

Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A leírt gazdasági események számviteli elszámolása megfelel az Szt. előírásának. A Tao-tv. előírása alapján 2001-ben igénybe vett kedvezmény miatt nem kell (annak kétszeresével) növelni az adózás előtti eredményt, ha a megrongálódás elháríthatatlan külső ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Igazgatási szolgáltatási díj a védjegynél

Kérdés: A védjegy mint szellemi termék bekerülési értékébe beletartozik-e a Magyar Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díj? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk a védjegyre az Szt., a társasági adó szerint?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden igen. A 42/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 10. §-a [korábban a 19/2001. (VII. 13.) GM rendelettel módosított 77/1995. (XII. 29.) GM rendelet 7. §-a] a védjegybejelentés díját és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díját határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] A kft. helyesen járt el, kivéve a nettó érték kivezetését.A nettó értéket az adott esetben, mivel magánszemélytől bérelt lakóingatlanról van szó, nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Értékcsökkenési leírás időszaka

Kérdés: Az Szja-tv.-ben és a Tao-tv.-ben. meghatározott értékcsökkenési leírások kötelezően alkalmazandó előírások-e, vagy a vállalkozás igazodva az Szt.-hez, például egy gépjármű értékcsökkenését 20 százalék helyett 10 százalékkal is elszámolhatja-e, 5 évről 10 évre emelve ezzel a költségelszámolás időszakát?
Részlet a válaszából: […] Az adóalap-megállapítás során az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó csak az Szja-tv.-ben előírt mértékkel számolhatja el. (Az egyéni vállalkozó nem alanya az Szt.-nek, így esetében az ahhoz történő alkalmazkodás nem értelmezhető.) A társasági adó alanyai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert abban keverednek a kutatásra, illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
66
67
68
76