1411 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?

Kérdés: Kérem, hogy vizsgálják felül a Számviteli Levelek 43. számában a 861. kérdésre adott válaszukat, amely válasz, véleményem szerint, valószínűleg félreértésen alapul.

Kérdés: Az Szja-tv. 70. §-ának (11) bekezdése alapján: "Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani." Milyen bizonylatolás felel meg a fentieknek?

Kérdés: A totálkáros tehergépkocsit a baleset napjával kivezettük, elszámolva az időarányos terv szerinti értékcsökkenést, a nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként. A biztosító a mérlegkészítésig megfizette a kár 80 százalékát, amelyet bevételként számoltunk el. A biztosító 20 százalékos értéken a társaságnál hagyta a roncsautót, ezért a 20 százalékos értéknek megfelelő összeget a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenésből visszaírtuk, és a roncsautót üzemkörön kívüli járműként felvettük az eszközök közé. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató társaság zöldmezős beruházásként ipari parkban új telephelyet létesít. Az épületek újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Azóta a termelés az új üzemcsarnokban folyik. Mely időponttól lehet az épületeket aktiválni, ha a tényleges használatbavétel időpontja augusztus 1., a használatbavételi engedély keltezése szeptember 27-e, a helyszíni szemle időpontja pedig július 14-e? (A helyszíni szemlén megállapították, hogy az építmény rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.)

Kérdés: A zöldmezős beruházáshoz állami támogatást kapunk. A támogatást még az aktiválás évében, de az aktiválást követően folyósítják. Milyen időponttól elszámolt értékcsökkenési leírást lehet a támogatással szemben elszámolni?

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?