1454 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót a zártkörűen működő részvénytársaság?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető érdekvédelmi szövetség elnyert GINOP-pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be. A pályázatra kapott előleget kötelezettségként írta elő. Az eszközök beszerzésekor az eszközök értékét lehet/kell bevételként elszámolni (és ezzel az összeggel csökkenteni a kötelezettséget), vagy a kettős könyvvitelben alkalmazottak szerint csak az értékcsökkenés összegével csökken a kötelezettség, és ezt az összeget kell bevételként elszámolni?

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?

Kérdés: Tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó pályázatírói sikerdíj elszámolásához kérem a segítségüket. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után folyik be a pályázaton nyert támogatás, ezután állítja ki a pályázatíró a sikerdíjról szóló számlát. A pályázatírói sikerdíj költség vagy a tárgyi eszköz bekerülési értéke, mivel az üzembe helyezésig a számla nem került kiállításra, de a szerződés alapján annak összege már az aktiválás előtt megállapítható? Ha a tárgyi eszköz bekerülési értékének része, akkor a szerződés alapján kell ráaktiválni, vagy utólag, a számla tényleges kiállításakor?