3605 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?

Kérdés: Újságíró vagyok egy kiadónál munkaviszonyban. Az ekho-törvény kapcsán a kiadó azt állítja, hogy megoszthatom a jövedelmemet, így munkaviszony alapján egy részét (mondjuk a minimálbér mértékében) az általános szabályok szerint adózom, adózunk a kiadóval közösen, és az viseli a közterheket, a másik részt pedig az ekho szabályai szerint adózzuk a kiadóval közösen. Könyvelő barátom szerint ez egy jogviszonyon belüli kettős jogviszony lenne, ami nem lehetséges!? Kinek van igaza?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú besorolású alapítvány könyvelője vagyok. Az alapítvány időskorúak gondozása céljából jött létre, és ezt a tevékenységet folytatja, vállalkozási tevékenysége nincsen. Működtetése normatív támogatásból, térítési díjak befizetéséből, illetve adományokból történik. Naplófőkönyvben könyvelünk, amelyben az alapítvány és az idősek ellátási költsége együtt szerepel. Helyes-e ez így? Ugyanis amikor az NCA-támogatásból a bérköltség fedezetére kértünk és kaptunk támogatást, az elszámoláskor az idősek ellátását biztosító dolgozók bére nem tartozhatott ebbe a bérköltségbe, de ez igaz volt az energiaköltségre is. Helyesen tettük, hogy az alapítványnál felmerült összes költséget összevontan kezeltük?

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?

Kérdés: Alapítványunk alapítója olyan társadalmi szervezet, amely szakmai érték-, érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezet, célja többek között tagjai szakmai, jogi érdekvédelmének és érdekképviseletének érvényesítése, KSH-besorolás szerint főtevékenysége: 9133 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi szervezet, gazdálkodási formája: 529 jogi személyiségű egyéb nonprofit szervezet, NOSZ-kategóriája: szakmai érdekvédelmi szervezet; alapszabálya nem tartalmaz önsegélyezésre vonatkozó utalást. Alapítónk évente bált rendez, melynek bevételéből támogatja alapítványunkat. Alapítványunk gazdasági tevékenységet is folytat. Támogatásaink idős kollégáinknak juttatott szociális segély, temetési segély és hasonló célú (cél szerinti tevékenységünkkel egyező) támogatás, adomány. A fentiekben megjelölt társadalmi szervezettől (alapítónktól) kapott bevételeket hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: Magyarországon székhellyel rendelkező társaság marketingszolgáltatásról számlát állít ki EU-tagállambeli és harmadik országbeli partnere részére. Ebben az esetben a kiszámlázott szolgáltatást terheli-e áfafizetési kötelezettség?