216 cikk rendezése:
121. cikk / 216 Értékesített üzletrész bekerülési értéke
Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
122. cikk / 216 Tőkeemelés tőkeleszállítás miatti követeléssel
Kérdés: A bútorkereskedelmi kft. 2009-ben leszállította a 3000 E Ft jegyzett tőkéjét 500 E Ft-ra (két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban). Ezzel együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kellett, amit a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként mutatunk ki (kb. 7500 E Ft). Ha ezt kifizetnénk a tulajdonosoknak, akkor azt milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terhelné? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, ha ebből a ki nem fizetett kötelezettségből szeretnénk újra felemelni a jegyzett tőkét 3000 E Ft-ra?
123. cikk / 216 Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség
Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
124. cikk / 216 Tulajdonosok által befizetett pénzeszközök
Kérdés: A kft. tulajdonosai véglegesen akarják átadni a pénzeszközöket. Szándékuk szerint a saját tőkét akarják feltölteni, hogy az ne legyen negatív, de ettől függetlenül a cégnek is szüksége van a pénzre. Ezek a pénzeszközök a lekötött tartalékba tehetők?
125. cikk / 216 Tagi hitelből jegyzett tőke
Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
126. cikk / 216 Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
127. cikk / 216 Egymást követő két teljes üzleti év
Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
128. cikk / 216 Végelszámolás vagy felszámolás?
Kérdés: A bt. taggyűlése döntött a megszűnésről, mert az alakuláskori tevékenységét nem tudta folytatni, más tevékenységet pedig gazdaságosan nem sikerült megoldania. A felhalmozott vagyonát felélte, a saját tőke összege negatív. Kötelezettsége csak a tagokkal szemben van, a nyereséges gazdálkodás évében jóváhagyott és ki nem fizetett osztalék összege. A tagok az osztalék összegéről azért nem mondanak le, mert az után a bt.-nek illetékfizetési kötelezettsége lenne, amit már nem tudnának megfizetni. Ebben az esetben meg lehet-e szüntetni a bt.-t végelszámolással, vagy csak felszámolással?
129. cikk / 216 Tőkeemelés késztermékapporttal
Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
130. cikk / 216 Pótbefizetés könyvelése
Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?
