1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?

Kérdés: A kft. személyesen közreműködő tagja, illetve egy másik kft. esetében az ügyvezetést ellátó, a társaság 100%-ban magánszemély tulajdonosa üzleti célból külföldre utaznak. A külföldi hotel a szállásköltségről a számlát a magánszemélyek nevére állította ki. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a magánszemélyek részére a társaságok a szállásköltséget megtéríthetik, és nem keletkezik náluk jövedelem. Egyetértenek ezzel a megállapítással? A társaságok a kifizetést hova könyveljék? Igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű ráfordítás, mivel nem a cégek nevére szólnak a számlák?

Kérdés: Építési egyéni vállalkozó 2005. 08. 12-én egy társasház tetőterét megvásárolta lakásépítés céljából. Az építkezés, a beépítés 2009. 08. 10-én befejeződött, a használatbavételi engedély kiadásra került. A tulajdoni lapokon az egyéni vállalkozó tulajdonosként szerepel. Kérdésem az értékesítéskori elszámolható költségekkel kapcsolatosan: a lakásokat – bekerülési értéküket figyelembe véve – tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba venni, és mint értékcsökkenést kell elszámolnom 1-1 lakás értékesítésekor? Vagy árubeszerzésként kell könyvelni az értékesített lakás bekerülési értékét?

Kérdés: Hogyan ítélendő meg az alábbi személyek között a kapcsolt viszony társasági adó, számviteli törvény és innovációs járulék tekintetében? A = magánszemély tulajdonolja 86%-ban, középvállalkozás. B = A tulajdonosának a gyermekei a tulajdonosok. C = tulajdonosa A 96%-ban. D = tulajdonosa A 86%-os tulajdonosa 56%-ban. E = tulajdonosa A 16,66%-ban.

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?

Kérdés: "A" cég mint beolvadó cég 100 százalékban tulajdonosa a "B" cégnek. A "B" cég a beolvasztó (az átvevő) cég. "B" cég 2009-ben kiállított "A" cég felé egy számlát 30 millió forint + áfa összegről, a vitorlakikötő üzemeltetési joga átadása kapcsán. "B" cég az áfát 2009-ben rendezte. "A" cég a számlát nem egyenlítette ki, így a pénzügyi rendezetlenség miatt az áfát nem igényelte vissza. A beolvadás napjáig, 2010. október 1-jéig a pénzügyi rendezés nem történt meg, a beolvadás miatt nem is fog kifizetésre kerülni. A kérdés az, ki fogja visszaigényelni az áfát? "A" cég a megszűnésre hivatkozva, vagy "B" cég mint jogutód?

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.

Kérdés: A kft. 2010. 07. 01-jén személygépkocsit vásárolt. A kft.-nek igazolása van arról, hogy a megvásárolt személygépkocsi tulajdonosa (szintén gazdasági társaság) 2010-ben minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Kell-e a kft.-nek 2010. július hónapra cégautóadót fizetnie? A vevő kft. a 2010. évi havonta esedékes cégautóadó-fizetési kötelezettségből levonhatja-e az adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó, az eladó által már 2010-ben biztosan befizetett gépjárműadó összegét? A kft. személygépkocsiflottájából néhányat értékesít. A kft. – az év első felében – 2010-re már minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Az év közben értékesített személygépkocsik után már év elején megfizetett teljes 2010. évi gépjárműadó összegét időarányosan levonhatja-e például 2010. III. és/vagy IV. negyedévi cégautóadójából?

Kérdés: Társaságunk ("A" cég) a tulajdonában lévő társaságban ("B" cég) pótbefizetést eszközölt, amelyet az eredménytartalék csökkenéseként könyvelt a pénzmozgással egyidejűleg. A "B" céget az "A" cég értékesítette "C" társaságnak. A pótbefizetés nem került visszafizetésre, "B" cég sajáttőke-helyzete azt nem tette lehetővé. A "C" társasággal kötött üzletrész-adásvételi szerződésben nem került említésre a pótbefizetés, a vételárba sem lett kalkulálva. Kérdésem, az "A" cég könyveiből mikor és hogyan kerülhet ki ez a pótbefizetés?