Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A kft. tulajdonosa 2007-ben tagi kölcsönt nyújtott a kft.-nek. A kölcsön nyújtása érdekében ő maga is pénzintézettől vett fel hitelt. A hitel után fizetendő kamatot és kezelési költséget – nem többet – a kft.-vel kötött megállapodás alapján a kft.-re terheli, mint a felmerült költség ellentételezését. A kft. a tulajdonos részére érkező bankbizonylatok alapján havonta fizeti vissza a kölcsönt és a kamat költségeit a tulajdonos részére. A kft.-t ebben az esetben is terheli-e az eho-fizetési kötelezettség? A magánszemélynél jövedelemnek számít-e a részére költség ellentételezésére kifizetett összeg? Ha igen, a bevétellel szemben elszámolhatja-e – ez esetben ugyanazt az összeget – költségként?
Részlet a válaszából: […] ...Szja tv. 28. §-ában foglaltak alapján a kft. által atulajdonos részére átvállalt kamat címén fizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül,abból adóelőleget kell levonni, és a kifizetést 11 százalék eho terheli.Ugyanakkor a magánszemély a jövedelem megállapításnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...szabadalomképes eljárást feltaláló atalálmányát nem adja el a "B" társaságnak, nincsen annak akadálya, hogy a "B"társaság a találmány tulajdonosának a találmány hasznosításáért a hasznosítási,licencdíjat, a fejlesztésben közreműködőnek közreműködői díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikro-, kisvállalkozói kedvezményre egyébként jogosult kft. által vásárolt új irodaépületre igénybe vehető-e a kedvezmény, ha az ingatlan értékének kiegyenlítése nem történik meg a kedvezmény igénybevétele évében, és a fizetés biztosítékául az előző tulajdonos által jelzálog kerül bejegyzésre?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján afeltételeknek megfelelő tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az adóévbenelszámolt beruházás értéke, legfeljebb az adózás előtti nyereség és legfeljebb30 millió forint vonható le az adózás előtti eredményből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás értelmezése

Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben az Szt. alapján a társaság éstagjai nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, tekintettel arra, hogy a tagokegyike sem minősül anyavállalatnak vagy leányvállalatnak, nem állnak fenn aközös vezetésű vállalkozás és a társult vállalkozás feltételei sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás értelmezése

Kérdés: Az alábbi társaságok kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározása a Tao-tv. és az Szt. szempontjából: Társaságok és tagok tulajdonosi arányai, % Tagok/Társaságok "X" Kft. "Y" Kft. "Z" Zrt. "A" magánszemély 45 16,33 "B" magánszemély 45 16,33 "C" magánszemély 10 "D" magánszemély 16,33 "A" külföldi társaság 51 50 "X" Kft. 50 További információk: A magánszemélyek között nincs rokoni kapcsolat. – "Y" Kft.-ben "C" magánszemély egyedüli ügyvezető. – "Y" Kft.-ben "A" magánszemély felügyelőbizottsági tag. – "Z" Zrt.-ben "A" és "B" magánszemély felügyelőbizottsági tagok.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja alapján:Feltéve hogy a szavazati jog azonos a részesedéssel, akülföldi társaság és Y Kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Abban azesetben, ha a Z Zrt.-ben fennálló 50-50 százalékos részesedéssel rendelkezőtagok egyikénél sem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi apportja

Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságba aszemélygépkocsi is bevihető a tagok által elfogadott értéken. Természetesen egyszemélygépkocsi csak egy magánszemély tulajdonosnak a vagyoni hozzájárulásalehet. Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján atulajdonosok (a tagok) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kamatmentes tagi kölcsön adói

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönként.Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagikölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a tulajdonos magánszemély vagy a tulajdonostársaság adózott jövedelméből nyújtja, ezért a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Iktatás

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak vonatkozásában atársadalombiztosítási törvény stb. Összefoglalóan a válasz az, hogy a kft.-nek (függetlenülattól, hogy a tulajdonosai magánszemélyek vagy társaságok) kell kialakítania asajátosságainak megfelelő iktatási, iratkezelési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból (szja)

Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eredménytartalékból valótőkeemelés utáni üzletrész névértékét, annak az üzletrésznek a névértékét, amia most kilépő tulajdonostól visszavásárlásra kerül. Az üzletrész értékesítésekor a magánszemélynekárfolyamnyereségből származó jövedelme lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-a szabályozza a számviteli bizonylatokmegőrzésével kapcsolatos követelményeket. Ezen előírás alapján a zrt. az üzletiévről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítőmellékletet, az adózás előtti eredmény felosztására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
130
131
132
182