Halasztott bevételként elhatárolt összeg megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 1998-ban a külföldi tulajdonostól beruházásra pénzeszközt és térítés nélkül tárgyi eszközöket kapott. A beruházást megvalósítottuk, az átvett pénzeszköz, illetve tárgyi eszközök bevételkénti elszámolását követően az évenként elszámolt értékcsökkenést meghaladó összegben időbeli elhatárolásra került sor. 2003-ban az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolt bevétel miatt az adózás előtti eredmény csökkenthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.Az előbbiek következetes alkalmazása mellett, feltételezve, hogy a külföldi tulajdonostól átvett pénzeszközökből megvalósított tárgyi eszközök, illetve a térítés nélkül átvett tárgyi eszközök 2003-ban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Magántulajdonú nyaraló bérbeadása

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kft. tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót kiadja a kft.-n keresztül? Esetleg szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség, a kérdés csak az, megéri-e!Nincsen akadálya annak, hogy a kft. magánszemély tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót a kft.-vel kötött szerződéssel a kft.-nek bérbe adja. A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat fizet a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...lakásokat építő és értékesítő cég – a kérdésben leírtak szerint is – helyesen adásvételi szerződést köt a jövendőbeli lakástulajdonosokkal. A Ptk. előírásai szerint az adásvételi szerződéshez, mivel termékértékesítésről szól, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása

Kérdés: A kft. magánszemélytől átvesz térítés nélkül földhasználati jogot. Az átadásnál nincs könyv szerinti érték. Mi számít piaci értéknek? Milyen értéken vegye nyilvántartásba a kft. az ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jogot?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése alapján az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg. Ebből lényegében az következik, hogy a földhasználati jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adandó válasz előtt néhány fogalmat, meghatározást tisztázni kell. Társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratban foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebből pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

2003. évi eredmény kifizetése (eva)

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – többek között – a társasági szerződés módosítása, továbbá az adózott eredmény felosztására vonatkozó döntés is. A tulajdonosok tehát az osztalék kifizetésénél eltérhetnek a tulajdoni arányoktól (a törzsbetétek arányától), ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmének minősül a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...azzal kell kezdeni, hogy a hosszabban idézett kérdés tele van ellentmondással.A kérdés elején arról van szó, hogy a társaság mindkét tulajdonosa javára biztosítást kötött halálesetre vagy elérésre. A biztosítás biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében való figyelembevételének is alapvető feltétele, hogy a külföldi tulajdonos által adott tagi kölcsön közvetlenül kapcsolódjon az adott beruházáshoz. Ezt alaposan alá kell támasztani, dokumentálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Kapcsolt vállalkozás (eva)

Kérdés: Hol áll fenn a kapcsolt vállalkozói viszony a következő tulajdonosi szerkezetben az Eva-tv. szerint? "A" evás vállalkozó férj tag "A" kft.-ben 17%, "B" magánszemély feleség tag, ügyvezető, 17% "A" kft.-ben, "A" kft. tag 82%-ban "B" kft.-ben.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnak számít az evás egyéni vállalkozó és a "B" kft., tekintve hogy az egyéni vállalkozó mint "A" kft.-tag 82 százalékban tulajdonos "B" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
148
149
150
171