Mikro- és kisvállalkozások feltételei

Kérdés: Egy kft. 2001. évi adatai a következők: I. átlagos állományi létszám 43 fő; II. nettó árbevétel 756 245 E Ft; III. mérlegfőösszeg 415 264 E Ft. Tagjai kizárólag magánszemélyek. Érvényesítheti-e 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha a többi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb, ésb) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint, továbbác) a tulajdonosi szerkezet megfelel a Kvt. 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.Az árbevétel-, a mérlegfőösszeg- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Importált, bérelt szoftver elszámolása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi tulajdonos által számlázott összeget mint igénybe vett szolgáltatások költségét kell az 522. számlán elszámolni úgy, hogy az összemérés számviteli alapelv érvényesüljön. (A hazai felhasználóknak számlázott összeg árbevételkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao tv. szempontjából "A" és "B" társaság, ha a tulajdonosi szerkezet a következő: X. Y. magánszemély – "A" társaságnak 100%-os tulajdonosa, – "B" társaságban 25%-os tulajdonos, "A" társaság – "B" társaság 50%-os tulajdonosa, Z. W. magánszemély – "B" társaságban 25%-os tulajdonos.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. alkalmazásában (4. § 23. pont) kapcsolt vállalkozásnak minősüla) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Gt. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik;b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címke:

Elengedett kötelezettség

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, Tao-tv. 4. §-ának 22. pontja) lehetett (és lehet jelenleg is) a társasági adó alanya.Külföldön bejegyzett társaság tulajdonos által elengedett kötelezettsége akkor minősült osztaléknak, ha a külföldi társaság a jövedelem juttatásának évében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címke:

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...is. Az adófizetési kötelezettség ez esetben az Áfa-tv. 16. §-ának (5) bekezdése alapján az a teljesítési időpont, amelytől a vevő tulajdonosként jogosultságot szerzett, illetve – ha az korábban történik – a terméket birtokba veszi. A számlázásnál erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség összege.A külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön jellemzően nem felel meg az előbbieknek (valószínű nem az importberuházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Bérmunka vagy munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató cég gyakran végez bérmunkát a megrendelő telephelyén, a megrendelő anyagával. Minősíthető-e ez munkaerő-kölcsönzésnek, illetve mi a különbség a bérmunka és a munkaerő-kölcsönzés között?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,= amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy= a két munkáltató közül legalább az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyfél-azonosítás

Kérdés: Ha a könyvelőiroda több éve folyamatosan könyvel a társaságnak, a pénzmosáshoz kapcsolódó jogszabályok szerinti azonosításhoz kell-e cégkivonatot kérnie ügyfelétől, vagy ez csak új ügyfél esetén kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tudja a könyvelőiroda azonosítani. Az azonosításnak része az is, hogy az ügyfél kinek a nevében jár el, ugyanis a tényleges tulajdonos adatait is azonosítani kell. Ehhez a jogi személy adatait is dokumentálni kell. Belföldi jogi személynél az azonosításhoz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a személyi jellegű egyéb kifizetések között.A lakástulajdonos bérbeadót közvetlenül nem terheli adófizetési kötelezettség, mivel az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás telephelyek között

Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. fogalmi meghatározása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
…
166
167
168
…
183