1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?

Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?

Kérdés: Az a természetbeni juttatás, amely nem a vállalkozás üzleti tevékenységével függ össze (például autógumi a tulajdonos autójára, nagyobb értékű, személyes célú élelmiszer, ital beszerzése), elszámolható-e költségként az szja (44 százalék) és az eho (11 százalék) megfizetése mellett?

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.