Ajándék vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Vendéglátóhely megnyitása alkalmából cégünk mintaként néhány üveg italt ad át termékeink reklámozása céljából. Minek minősül?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelemben forgalmazható legkisebb mennyiséget elérő mennyiségű ital átadása természetes személy részére az új Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint személyi jellegű egyéb kifizetés, az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem helyes az eljárás!Az új Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: "Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,... és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága

Kérdés: Mikor járunk el helyesen az értékcsökkenés elszámolásánál, ha azt negyedévenként vagy évenként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének meghatározásáról rendelkezik, és nem szól arról, hogy az így meghatározott összeget milyen gyakorisággal kell elszámolni. Nyilvánvaló, az üzleti évben legalább egyszer.Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Megromlott élelmiszerek selejtezésének elszámolása

Kérdés: Élelmiszer-értékesítéssel foglalkozunk. Az élelmiszerek megromlása miatt az évközi selejtezéseket az eladott áruk beszerzési értékeként vagy egyéb ráfordításként kell-e könyvelni? Hogyan kell értelmezni az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 56. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, a készlet értékének csökkenését értékvesztésként kell elszámolni az új Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kölcsönnek azonban ésszerű határt szabhat, hogya) a 2001 előtt kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. hivatkozott előírása szerint az adóalapot az összevont pozitív átértékelési különbözettel kell 3 adóévben, egyenlő részletekben növelni. Az új Szt. 137. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben (könyvekben) értékkel kimutatott eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Kiemelten közhasznú besorolású közalapítvány

Kérdés: Alapítványunk közalapítvány, kiemelten közhasznú szervezet. Bevételeink egy része közhasznú bevétel, más része vállalkozási tevékenységből származik. Könyvelésünket mérlegképes könyvelő végzi. A két bevétel együttesen 2000-ben meghaladta az 50 millió forintot, várhatóan eléri 2001-ben is. Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-a határozza meg, hogy a kiemelten közhasznú közalapítványnak milyen beszámolót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan időre kapott tagi kölcsön

Kérdés: A határozatlan időre kapott tagi kölcsönt rögtön hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni, vagy csak a folyósítást követő egy év múlva?
Részlet a válaszából: […] A határozatlan időre kapott tagi kölcsönt, mivel a határozatlan időt jellemzően egy évnél hosszabb időtartamúnak tekintjük, a kölcsön átadásakor, befizetésekor már hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Akkor kell a rövid lejáratú kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] Az előleg – a gyakorlatban – a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően fizetett pénzösszeg, amelyet a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítanak. Az Áfa-tv. szerint előleg, ha a termékértékesítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Áttérés a kettős könyvvitelre

Kérdés: 2003-ig az egyéni vállalkozóknak is át kell térniük a kettős könyvvitelre vagy csak a társaságoknak?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó akkor sem tartozik az új Szt. hatálya alá, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték. Ebből következően, az egyéni vállalkozónak nem kell az új Szt. szerinti kettős könyvvitelre áttérnie.Itt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
…
101
102
103
…
109