Energiaadó visszaigénylése

Kérdés: A társaság hő- és villamos energiát termel, amelyhez villamos és gázenergiát vásárol. Nem alanya az energiaadónak. Utólag azonban kiderült, hogy a vásárolt energia után felszámított energiaadót visszaigényelheti a VPOP-től. Több évet érint az adó visszaigénylése, és jelentős összegű. Az energiaadó kiutalása 2009-ben megtörtént, és a 2004-2008. éveket érinti. Kell-e emiatt önellenőrizni a korábbi évek társaságiadó-bevallását, illetve a beszámolókat?
Részlet a válaszából: […] Az energiaadóról a 2003. évi LXXXVIII. törvény rendelkezett.A törvény 3. §-a (1) kezdésének a) pontja alapján adót kell fizetni, ha aközüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak – a lakossági fogyasztó kivételével– földgázt értékesít. Ez esetben az adó alanya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Tízszázalékos adókulcs

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2006-2007. adóévre azonosan szabályozta a 19. §-a(3)–(6) bekezdéseiben a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit. Mind a kétadóévben az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részére lehetett 10%-kal azadót számítani, azaz maximálisan egy adóévben 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz a kérdésben leírtakat pontosítanikell. A CHF beruházási hitellel finanszírozott beruházást a mérlegfordulónapotmegelőzően rendeltetésszerűen használatba vették! Így a beruházási hitel amérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonmérleget érintő hiba korrigálása

Kérdés: Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megkérdezzük: a vagyonmérleg-tervezeteket ésa végleges vagyonmérlegeket ellenőrizte-e könyvvizsgáló? Azokat ugyaniskötelező könyvvizsgálóval auditáltatni!A kérdésben szereplő jelentős hibát valójában csak aváltozatlan társasági formában továbbműködő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Adózás előtti eredményt meghaladó adó

Kérdés: A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint az adózott eredményaz adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetévelegyezik meg. Tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség befizetésikötelezettséget jelent, nyilvánvalóan csökkenti az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-a (7) bekezdésének előírásából az következik,hogy a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történőkönyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérleg-fordulónapi értékelésénéla külföldi pénzértékre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék önellenőrzéssel

Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mindkét kérdésre az, hogy nem lehet!A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint azadózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötötttartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékkéntkimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Evaalanyiság megszűnése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. év végén olyan – a 25 millió forintos értékhatárt meghaladó – bevételt számláz ki, amely már a következő évre vonatkozik. Ezt az összeget elhatárolt bevételként könyveljük, de az értékhatár meghaladása miatt a számla kiállítása előtti nappal megszűnik a cég evaalanyisága?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, miért bocsátják ki a számlát, haaz már a következő évre vonatkozik. Tételezzük fel, hogy a passzív időbelielhatárolást azért alkalmazták, mert a kiszámlázott összeg valóban a mérlegfordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés lényege, hogyan lehet a bt.-tmegszüntetni úgy, hogy a bt. cégjegyzékből való törlése minél kevesebbekerüljön. Néhány módszert felsorol a kérdező, de azok a beltag számára továbbiteherrel járnak. Vegyük sorra a lehetséges megoldásokat!Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Kutatási költségek elszámolása

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, nem a könyvelőt terheli afelelősség azért, mert a felmerült költségeket nem tudja a saját, illetve akülső megrendelésre végzett kutatás szerint elkülönítetten könyvelni. A külsőmegrendelésre végzett kutatás közvetlen költségeit azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:
1
73
74
75
113