Találati lista:
31. cikk / 117 Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása
Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
32. cikk / 117 Üzletrész-ajándékozás
Kérdés: 2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)
33. cikk / 117 Üzletrészről lemondás
Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jogutód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
34. cikk / 117 Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)
Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
35. cikk / 117 Evás bt.-beltag halála – végelszámolás
Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
36. cikk / 117 Elhunyt tag öröksége
Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
37. cikk / 117 Evából visszatérés
Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
38. cikk / 117 Kültag részesedésének értékesítése
Kérdés: Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?
39. cikk / 117 Kültag tagi kölcsöne
Kérdés: A betéti társaság kültagja tagi hitelt biztosított a társaság működéséhez. A bt. évek óta veszteséges. A beltag saját vagyonával felel-e a kültag felé, ha a tagi hitelt a kültag visszakéri, és a gazdasági társaságnak nincs vagyona, csak vesztesége?
40. cikk / 117 Eredménytartalék igénybevétele (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt eredménytartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
