Mobiltelefon értékcsökkenése

Kérdés: Társaságunk 100.000 Ft feletti, de 200.000 Ft-ot meg nem haladó mobiltelefont vásárolt, melynek vtsz.-száma 8517. A Tao-tv. 1. és 2. számú melléklete szerint hova kell besorolnunk az eszközt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv.-nek az értékcsökkenés szabályairól szóló 1. számú melléklet 5. pontja alapján a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy a telek vásárlása nem a kft. vállalkozási tevékenysége érdekében történt. Ez esetben a kft.-nek viselnie kell döntése következményeit.Nyilvánvaló, hogy a romos ház rendeltetésszerűen nem vehető használatba. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.A kapott pénzbeli támogatást az alapítványnál az egyéb bevételek között kell kimutatni a ténylegesen megkapott összegben (T 384 – K 9645). Ha ezt a pénzbeli támogatást kizárólag a játszótér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] Természetesen lehetnek a kft.-nek gondjai!Egyértelmű, hogy nem a könyvelőnek kell eldöntenie azt, hogy a kft. nevére számlázott szolgáltatást a kft. igénybe vette-e vagy sem, a számlázott termék beszerzése megtörtént-e vagy sem. A könyvelő feladata az, hogy az ügyvezető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Átalakítás minősítése

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. A munkálatokat külső vállalkozó, részben saját anyaggal valósítja meg. Ez saját rezsis beruházásnak minősül? A kft. az áfát visszaigényelheti?
Részlet a válaszából: […] A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet kíván folytatni. Ehhez a házat teljesen át kell alakítani, fel kell újítani. Ezzel viszont az épület rendeltetése megváltozik. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint a meglévő tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a számviteli előírások külön a selejtezéssel nem foglalkoznak. A gyakorlatban a selejtezést – mint fogalmat – különböző tartalmú gazdasági események jelölésére szokták használni. Elég gyakran a megsemmisítés, a "kidobás", a kivezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Egy cirkuszművészeti egyesület bevétele három részből tevődik össze:
1. Tagdíj.
2. Gyerekek oktatásáért kapott adomány.
3. Fellépésekből származó bevétel, melyről számlát adnak.
Vállalkozói tevékenységnek számít-e a fellépés ellenértéke, és kell-e utána társasági adót fizetni? Ha vállalkozói tevékenység, milyen költségek számolhatók el? (Fellépőruhák, oktatók díjazása, útiköltség.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos válasz az egyesület alapszabályának ismeretében lehetséges. Az a tevékenység nem minősül ugyanis vállalkozói tevékenységnek (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Eszközérték szerinti adóalap-megosztás

Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mellékletében írja le az eszközérték szerinti adóalap-megosztás módszerét. A tételes – egyébként a számítást részletesen leíró – norma azonban kétségkívül nem fogalmaz meg külön rendelkezést arról, hogy mennyi ideig kell az adott eszköz Htv. szerint kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege, hogyan lehet az épületnél maradványértéket megállapítani, mivel a teleknél nem beszélhetünk maradványértékről. A válasznál abból kell kiindulni, hogy az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegének megállapításánál az egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Pályázati sikerdíj elszámolása

Kérdés: Tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó pályázatírói sikerdíj elszámolásához kérem a segítségüket. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után folyik be a pályázaton nyert támogatás, ezután állítja ki a pályázatíró a sikerdíjról szóló számlát. A pályázatírói sikerdíj költség vagy a tárgyi eszköz bekerülési értéke, mivel az üzembe helyezésig a számla nem került kiállításra, de a szerződés alapján annak összege már az aktiválás előtt megállapítható? Ha a tárgyi eszköz bekerülési értékének része, akkor a szerződés alapján kell ráaktiválni, vagy utólag, a számla tényleges kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke magában foglalja mindazon, az üzembe helyezésig felmerült tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Kérdés elsődlegesen az, hogy a pályázatírói sikerdíj ilyennek tekinthető-e.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
1
18
19
20
90