Áruminta elszámolása

Kérdés: Az évente többször megrendezett termékbemutatókon – amelyeket a vállalkozás a terméke (sör) népszerűsítése, megismertetése céljából rendez – a műanyag poharakban, kitöltve kínált ital milyen feltételekkel tekinthető termékmintának?
Részlet a válaszából: […] A termékminta az Szja-tv. és a Tao-tv. alkalmazásában a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából magánszemélynek adott, nem tartós használatra rendelt dolog, ha mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget. Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Rehabilitációs kezelés szállásdíja

Kérdés: A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a munkavállaló rehabilitációs kezelése során – az OEP által nem térített, de az állami egészségügyi intézet által számlázott – szállásdíj munkáltató által történő átvállalása?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. EüM-PM együttes rendelet előírása szerint a munkáltató feladata az egészségügyi rehabilitációnak megfelelő munkakörülmények, munkavégzési feltételek megteremtése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Bérbe adott gépkocsik aktiválása

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó társaság a beszerzett gépkocsik üzembe helyezését (aktiválását) a beszerzés napjával vagy a bérleti szerződés kezdőnapjával végezheti-e el?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint a tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozási tevékenységet.A rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem kötelező!Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Tárgyi eszköz értékesítési bevétele (eva)

Kérdés: Az áttéréskor az egyéni vállalkozó személygépkocsival rendelkezik. Az eva időszaka alatt az erre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell-e tekinteni? Ha az eva időszaka alatt/után értékesíti a személygépkocsit, milyen bevétel lesz a befolyt összeg?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi evaidőszakban való értékesítése esetén – tekintettel arra, hogy az Eva-tv. rendszerében nincs megkülönböztetve kizárólag és nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz – a befolyt ellenérték teljes összege evás bevétel lesz, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

A tárgyi eszköz le nem vonható áfája

Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) pontja sorolja fel a jellemzően a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat. Ezen belül a 4. pont kimondja, hogy az előzetesen felszámított, de az Áfa-tv. szerint le nem vonható általános forgalmi adó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Tőzsdei ügylet bevétele az evánál

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) egyes személyek vállalkozási tevékenységéből származó bevételét terheli. Ez egyéni vállalkozók esetében nem feltétlenül azonos a vállalkozói igazolványban szereplő tevékenységekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek (személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Magánszemélyek alapítványi támogatása

Kérdés: Alapítvány magánszemély tagjának vagy alapítványhoz nem tartozó magánszemélynek támogatást ad konferencián való részvétel céljából. A támogatás összege a részvételi díj töredéke. Az alapítvány nevére kiállított számla nincs. A konferencia tárgya az alapítvány célkitűzésével megegyezik. Az alapítvány által nyújtott támogatás szja-vonzatát illetően kérjük szíves tájékoztatásukat.
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány által konferenciák szervezéséhez nyújtott, céljainak megvalósítását szolgáló támogatás akkor lehet adómentes, ha azt vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány nyújtja, feltéve hogy az alapítvány adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
78
79
80
90