Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek (személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Magánszemélyek alapítványi támogatása

Kérdés: Alapítvány magánszemély tagjának vagy alapítványhoz nem tartozó magánszemélynek támogatást ad konferencián való részvétel céljából. A támogatás összege a részvételi díj töredéke. Az alapítvány nevére kiállított számla nincs. A konferencia tárgya az alapítvány célkitűzésével megegyezik. Az alapítvány által nyújtott támogatás szja-vonzatát illetően kérjük szíves tájékoztatásukat.
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány által konferenciák szervezéséhez nyújtott, céljainak megvalósítását szolgáló támogatás akkor lehet adómentes, ha azt vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány nyújtja, feltéve hogy az alapítvány adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személygépkocsi-bérleti díj áfája és elszámolása

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet szolgálja. Ez az elbírálási szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a külföldi illetőségű magánszemélynek csak belföldről származó jövedelme tekintetében keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, és a kapott jövedelem belföldről származó jövedelemnek akkor minősül, ha belföldi illetőségű munkáltatóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Mobiltelefon költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy kft. elszámolhatja-e a kártyás mobiltelefon vételárát, illetve a hozzá vásárolt kártyát költségként? Hogyan kell bizonyítani, hogy a hívások teljes mértékben a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel?
Részlet a válaszából: […] A kft. nevére vásárolt mobiltelefon tárgyi eszköz, amelynek költsége értékcsökkenésként (ideértve az egyösszegű elszámolást is) jelenik meg a költségek között a számviteli elszámolásban. A kártya értéke igénybe vett szolgáltatás címen költség (feltéve hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Részben magánszemély helyett végzett felújítás

Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?
Részlet a válaszából: […] A Th-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy az alapító okiratban, illetőleg a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Kereskedelmi képviselet áfája

Kérdés: Kereskedelmi képviseletünk telefonszámláján a szolgáltató nem tüntet fel áfát. Helyes-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Kf-tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint a kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat, a kereskedelmi képviselet 2003-ig nem felelt meg az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 9. pontja szerinti telephely fogalomnak. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Értékcsökkenés bérbeadás esetén

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?
Részlet a válaszából: […] A bérbevevő a bérbe vett tárgyi eszközök értéke alapján értékcsökkenést nem számolhat el, nála költségként a bérleti díj jelenik meg. Az egyéni vállalkozó bérbevevő is csak akkor számolhatja el a bérleti díjat költségként, ha a bérlet üzlet, műhely, gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
78
79
80
89