2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: 2010. november 10-én az Szt. hatálya alá nem tartozó evás bt. beltagja, egyben az ügyvezetője, elhalálozott. Felesége a kültag. A beltag halála óta a bt. tevékenységet nem végez, a kültag, aki a társasági szerződés szerint személyes munkavégzésre nem kötelezett, meg szeretné szüntetni a bt.-t. (Egy gyermekük van, aki majd az apja után a bt. tulajdonrészét örökölni fogja.) Mi a teendője?

Kérdés: A 4488. kérdésre adott válaszuk szerintünk ellentétes a 2003. évi LXXXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével, mely szerint a törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni. Kérjük magyarázatukat, ha a 4488. kérdésre adott válaszukat nem megfelelően értelmeztük!

Kérdés: Szakmai továbbképzésen részt vett dolgozó képzési költségének van-e valamilyen közterhe, amit a vállalkozás fizet? Ha igen, melyek azok?

Kérdés: Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?

Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?

Kérdés: Belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező, Magyarországon bejegyzett kft.-nek két tulajdonosa van: apa és fia. Tulajdoni hányaduk 50-50 százalék. A kft.-nek a belföldi ingatlanon a tulajdonjoga már 2009. 12. 31-én fennállt. 2010 októberében az apa ajándékozási szerződéssel a teljes üzletrészét a fiának ajándékozta. Ezzel a fiú tulajdoni hányada a kft.-ben 100 százalékra emelkedett. Keletkezik-e a fiúnak illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A társaság – hitelszerződése alapján – bankhitelét bármikor átválthatja másik devizanemre, egy napon belül többször is (például USD-ről euróra vagy forintra). A napon belüli átváltásból adódó árfolyam-különbözeteket (nyereség-veszteség) lehet-e összevontan könyvelni a 8-as vagy 9-es számlákra?