Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...is módosítani kell a beruházási (felújítási) számlával szemben: T 161,162 – K 123. A módosított bruttó érték hatására változhat az elszámolható terv szerinti értékcsökkenési leírás összege, az adózás előtti eredmény, az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen önköltségét – mint befejezetlen termelést – a saját termelésű készletek között a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben (T 231 – K 581) állományba kell venni. A bíróság jogerős ítéletéig (határozatáig, végzéséig) a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Mi minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak? A saját vállalkozásban végzett beruházás könyveléséről kérünk tájékoztatást!
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelyek a tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállítása, üzembe helyezése, alapozása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása stb. során közvetlenül felmerülnek, a beruházással megvalósuló eszközhöz hozzárendelhetők, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] ...az adóköteles és az adómentes tevékenység aránya (csak adómentes vagy arányosítással az 5. számú melléklet szerint meghatározott) változhat, és ezen arányváltozás hatása a törvényben előírt mértéket eléri, akkor a számított adókülönbözetet rendezni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Használatbavétel után beszerzett téligumi-szett

Kérdés: Cégünk gépkocsit vásárolt téligumi-szett nélkül. Az első gumiszettet később, a használatbavételt követően vásárolta meg a cég. Az első téligumi-szettet rá lehet-e aktiválni a gépkocsira?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem. A gépkocsihoz vásárolt téli gumik nem eredményezik a gépjármű bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését, így azt nem lehet a gépkocsi bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...társaság magánszemély tulajdonosát megillető osztalékot, és nem biztosították az eszközoldalon annak a pénzügyi fedezetét;– a változatlan társasági formában tovább működő társaság vagyonmérlegeibe a kötelezettségek közé nem állították be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...értéke egy meghatározott kamatláb, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam stb., illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik,– pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címke:

Hitelkeret könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaság 4 M Ft Széchenyi-kártya-hitelkerettel rendelkezik. A hitelt biztosító bank "Széchenyi-kártya" számlát nyitott, aminek a forgalmáról bankszámlakivonatot küld, minden, a számlán történő pénzmozgást követően. Emellett van a "Pénzforgalmi bankszámla". Hitel igénybevétele esetén átvezetem a hitelszámláról a bankszámlára, törlesztéskor a bankszámláról a hitelszámlára. Kérem a segítségüket a fenti események könyvelésében!
Részlet a válaszából: […] ...hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...azonban ellentétes lenne a nemzetközi számviteli gyakorlattal, ütközne az Európai Unió számviteli irányelvében foglaltakkal. De az évente változó értékadatok mellett összehasonlíthatatlan beszámolókat eredményezne. Így marad az Szt. előírása, az anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Totálkáros lízingelt személygépkocsi

Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingelt személygépkocsi totálkár utáni "hasznosítását" a lízingbe vevő végzi el, a fentiekben leírt könyvelés nem változik, mert azt a lízingbe vevő a lízingbe adó helyett végzi el, a megtérülő összeget a lízingbe adó részére indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
64
65
66
243