Kedvezményezett eszközátruházás

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékének a bevételként elszámolt ellenértéküket meghaladó részével, attól függően, hogy az átruházás nyerséggel vagy veszteséggel történik. Természetesen ezenkívül az átruházó társaság módosítja az adózás eredményét minden olyan tétellel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...is, a fizetés teljesíthető belföldön is devizában, valutában; külföldi pénzértékre szóló behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírását nem kell bejelenteni (de dokumentálni kell!); devizában végrehajtandó tőkeműveletekre (részesedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...álló információk alapján. Az értékvesztés a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözettel egyezik meg. Visszaírás ugyancsak a vevő, az adós – mérlegkészítéskori – minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Befektetési jegyek realizált hozama

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...jegyeknél a befektetési alapnak történő eladáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.A befektetési jegyek hozamának elszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 64. számában az 1340....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Céltartalék képzése alapítványnál

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
Részlet a válaszából: […] ...az esetleges per elvesztése reálisnak minősíthető. Ha így van, akkor az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján – nem a várható veszteségekre, hanem – a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A beszámoló és az adóbevallás önellenőrzése

Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi beszámoló önellenőrzéséhez először meg kell állapítani, hogy az elkövetett hiba jelentősnek minősül-e vagy nem. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja szerint jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...azonos, legfeljebb más bevételként jelenik meg, addig a hitelezőnél a követelés fejében átvett eszközök becsült értéke a tárgyévben veszteséget jelent. (Valószínűsíthető, hogy az így átvett eszközöket a hitelező értékesíteni fogja, és akkor a leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Felújítás támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összeg az üzleti évben a támogatással arányos értékcsökkenési leírást ellentételez, azaz nem nyereséget jelent, hanem veszteséget csökkent, a kétszeres kedvezményt zárja ki. Nem növeli az adózás előtti eredményt, mert az adózás előtti eredmény része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Foglalkoztatott jutalmazása munkaviszonyának megszűnése után

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz.A kérdésben említett munkatárs 2003-ban már nem állt a cég alkalmazásában, így a 2003. évi kifizetés – függetlenül attól, hogy a kifizetés részben összefügg a korábbi évek tevékenységével – az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
1
75
76
77
87