Támogatás: sportegyesület

Kérdés: Társaságunk reklámmegállapodás alapján sportegyesületet támogat. Hogyan kell elszámolni a támogatás összegét, és van-e valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesületnek reklámmegállapodás alapján történő támogatásának elsősorban az áfavonzatával, számviteli elszámolásával a Számviteli Levelek 6. számában a 97. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt részletesen a társasági adó alapjára gyakorolt hatásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Kapcsolt vállalkozás – egyéni vállalkozó

Kérdés: Vonatkozik-e a "kapcsolt vállalkozás" fogalma az egyéni vállalkozóra, ha a vállalkozó két kft.-ben is 50-50 százalékkal részesedik?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerint: kapcsolt vállalkozás a számviteli törvény szerinti anyavállalat és a számviteli törvény szerinti leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás.Az új Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Kapcsolt vállalkozás ügyvezetője

Kérdés: Ügyvezetője és alkalmazottja vagyok saját cégemnek. Vállalkozási szerződéssel más társaság könyvelését végzem, és ellátom ügyvezetői feladatait is. Kapcsolt vállalkozásnak számítunk-e?
Részlet a válaszából: […] A 182. kérdésre adott válasz szerint számviteli szempontból nem beszélhetünk – a kérdésben leírt esetben – kapcsolt vállalkozásról. Számviteli szempontból legfeljebb az lehet a kérdés, vállalkozás keretében összeegyeztethető-e a könyvviteli feladatok ellátása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a vállalkozás üzemi konyhát tart fenn és az étkezésért felszámított díj kevesebb, mint a közvetlen költségek együttes összege, akkor a különbözet az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján természetbeni juttatásnak minősül, személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] A személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel abban az esetben kell növelni a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a költség nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek [Tao-tv. 8.-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Utólagos árengedmény áfája

Kérdés: Kell-e a forgalommal arányosan utólag adott engedménynél általános forgalmi adót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az eladó által egyoldalúan felkínált, a forgalommal arányos módon utólag adott árengedmény a fizetendő áfa alapját – fő szabályként – csökkenti [Áfa-tv. 22. § (5) bekezdés a) pont]. Ezt érvényre juttatni a korábban kibocsátott számla (vagy ha az árengedmény több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két gazdasági társaság, ha a cégek vezetője ugyanaz a személy?
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény akkor tekint két személyt közvetlenül vagy közvetve egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőnek, ha legalább az egyik a másikban, vagy egy harmadik személy mindkettőjükben döntő irányítást jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
18
19