Vezető tisztségviselő jogállása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai magánszemélyek. A 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag munkaviszonyban áll a kft.-vel és az ügyvezetést végzi, valamint dolgozik is a kft.-ben. A fenti esetben állhat-e munkaviszonyban, tb-szempontból biztosított-e, jogosult lesz-e nyugdíjra? Ha nem lehet munkaviszony keretében ügyvezető, mi történik a már befizetett tb-vel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. hatályos rendelkezései alapján (28. §) az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. A 80 százalékban tulajdonos magánszemély azonban csak abban az esetben végezheti a társaság ügyvezetését, ha a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja, mely a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Ügyvédi iroda tagja javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi irodában lehet-e munkaviszonyban az ügyvéd? Ha nem, a határozott időre kötött élet- és baleset-biztosítás díját elszámolhatja-e költségként?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény előírása alapján – véleményünk szerint – az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja az irodával nem állhat munkaviszonyban. A határozott időre szóló élet- és baleset-biztosítás díjának az iroda által viselt összegét azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Kapcsolt vállalkozás: ügyvezető

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két, egymással szerződéses kapcsolatban nem álló vállalkozás, ha az egyikben 33, a másikban 60 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély mindkét vállalkozás ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. szerint nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról, mivel a magánszemélyre nem terjed ki a számviteli törvény hatálya.A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja 2001-től a kapcsolt vállalkozást akkor értelmezi két személy (ezalatt a magánszemélyt, a jogi személyt, a jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Kapcsolt vállalkozás: közeli hozzátartozók

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban áll-e az egyéni vállalkozó azzal a betéti társasággal, amelynek 90 százalékban a fia, 10 százalékban a vállalkozó a tagja? A Gt. szabályai szerint működhet-e továbbra is az apa egyéni vállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. vonatkozó előírásai szerint ez esetben sem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról.A társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából az egyéni vállalkozó magánszemély és a betéti társaság kapcsolt vállalkozásban vannak egymással, mivel a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Támogatás: sportegyesület

Kérdés: Társaságunk reklámmegállapodás alapján sportegyesületet támogat. Hogyan kell elszámolni a támogatás összegét, és van-e valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesületnek reklámmegállapodás alapján történő támogatásának elsősorban az áfavonzatával, számviteli elszámolásával a Számviteli Levelek 6. számában a 97. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt részletesen a társasági adó alapjára gyakorolt hatásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Kapcsolt vállalkozás – egyéni vállalkozó

Kérdés: Vonatkozik-e a "kapcsolt vállalkozás" fogalma az egyéni vállalkozóra, ha a vállalkozó két kft.-ben is 50-50 százalékkal részesedik?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerint: kapcsolt vállalkozás a számviteli törvény szerinti anyavállalat és a számviteli törvény szerinti leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás.Az új Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Kapcsolt vállalkozás ügyvezetője

Kérdés: Ügyvezetője és alkalmazottja vagyok saját cégemnek. Vállalkozási szerződéssel más társaság könyvelését végzem, és ellátom ügyvezetői feladatait is. Kapcsolt vállalkozásnak számítunk-e?
Részlet a válaszából: […] A 182. kérdésre adott válasz szerint számviteli szempontból nem beszélhetünk – a kérdésben leírt esetben – kapcsolt vállalkozásról. Számviteli szempontból legfeljebb az lehet a kérdés, vállalkozás keretében összeegyeztethető-e a könyvviteli feladatok ellátása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a vállalkozás üzemi konyhát tart fenn és az étkezésért felszámított díj kevesebb, mint a közvetlen költségek együttes összege, akkor a különbözet az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján természetbeni juttatásnak minősül, személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] A személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel abban az esetben kell növelni a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a költség nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek [Tao-tv. 8.-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
18
19
20