Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
Részlet a válaszából: […] ...azálogügyletek – hasonlóan a bizományosi jogviszonyhoz – két értékesítéskéntkezelendők, egy, a zálogtárgy tulajdonosa és a zálogjogosult közötti, illetveegy, a zálogjogosult és harmadik személy közötti termékértékesítésként. Elsőértékesítésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Értékesítés árverésen

Kérdés: A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. §-ának (3) bekezdése alapján az Áfa-tv.termékértékesítésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni akkor is, ha atermékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozatvagy árverés útján történik.Az Áfa-tv. 22. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Magánszemélynek adott kölcsön

Kérdés: Gazdasági társaság valamely magánszemély tagjának adhat-e kölcsönt rövid vagy hosszú távra, a jegybanki alapkamatot figyelembe vevő kamatfizetési feltételekkel? Ha igen, a több évre adott kölcsönt a befektetett eszközök között kell-e kimutatni? A kft. és a bt. azonosan ítélhető meg?
Részlet a válaszából: […] ...kamataival együtt vissza is tudja fizetni. Indokolt, hogy a kölcsön összegével a kölcsönt felvevő valamely ingatlanát megterheljék, a jelzálogjogot – a vállalatikölcsön-követelés biztosítására – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.A magánszemélynek adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell értesítenie. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.A kötelezettet (az adóst, a vevőt) nem kell értesíteni az engedményező és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Vállalati kölcsön lakásvásárlásra

Kérdés: Cégünk alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa vehet-e fel vállalati kölcsönt lakásvásárlási céllal, amit 15-20 év alatt fizetne vissza, havi részletekben, a mindenkori jegybanki alapkamat megfizetése mellett? Van valamilyen értékhatára az ilyen címen nyújtandó vállalati kölcsönnek?
Részlet a válaszából: […] ...vevő a vállalt időtartam alatt, kamataival együtt vissza is tudja fizetni. Indokolt, a kölcsön összegével a lakást megterhelni, a jelzálogjogot – a vállalatikölcsön-követelés biztosítására – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.Természetesen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] Mivel az értékesítés 1999-ben megtörtént, az értékesítést a számviteli nyilvántartásokon keresztül kellett volna vezetni, és ennek megfelelően szerepeltetni az egyszerűsített mérlegben és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Tartozás fejében átvett áru készletre vétele

Kérdés: Hogyan történik a tartozás fejében bizományba átvett áru készletre vétele, és ezzel a tartozás kompenzálása? A zálogjog a szolgáltatási szerződésben rögzítve lett.
Részlet a válaszából: […] ...(beszámítani).Itt utalunk a Ptk. 254. §-ának (2) bekezdésére, mely szerint a zálogtárgy értékesítése esetében a vételárnak a zálogjoggal biztosított követeléseket meghaladó része a zálogtárgy volt tulajdonosát illeti. Ebből következően, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] ...a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
3
4