54 talált cikk a zárlat kifejezésre

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. 2003-ban vásárolt egy személygépkocsit 5300 ezer forint értékben. A vásárláshoz 1800 ezer forint hitelt vett fel 4 éves futamidővel. A kft. a személygépkocsit 2004-ben értékesítette az ügyvezetőnek 2800 ezer forint + 700 ezer forint áfa összegben azzal, hogy az ügyvezető a hitelt átvállalta. A hitelszerződés megszűnéséről a bank nem küldött értesítést, csak egy számlát a hitelszerződés rendkívüli zárlati díjáról. Az okmányirodának címzett meghatalmazásmásolatot kaptunk, amelyben engedélyezik a forgalmi engedély átírását az új tulajdonos nevére. Milyen bizonylat alapján, milyen számlával szemben kell kivezetni a hosszú lejáratú hiteltartozást? Az időarányosan visszaigényelhető előzetesen felszámított áfát hova kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk elfelejtette figyelembe venni a 8/1993. EüM-PM rendelet 2003. évi változását. Ezért kevesebb támogatást vettünk igénybe. 2004 októberében az adóhatóság elfogadta az önrevíziót és kiutalta az összeget. Hova könyveljem a 2003. évet érintő összeget? Célszervezet vagyunk, társasági adó nem érint.

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?