Bankkártyával kiegyenlített számla

Kérdés: Ha a vevő vásárláskor számlát kér, és bankkártyával egyenlíti ki az összeget, hogyan kell szabályszerűen könyvelni a kettős könyvvitel szabályai szerint? Kérem válaszukat a főkönyvi számlaszámok megjelölésével!
Részlet a válaszából: […] számlát.A készpénzes számla másodpéldánya az eladónál maradó gépi nyugtával együtt a könyvelés bizonylata. Bankkártyával történő fizetés esetén a számlázott összeget a bankkal szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 – K 91-92, a számlázott összeg áfatartalmának átvezetése: T 91-92 – K 467. Amikor a bankkártyával fizetett összeg megjelenik az elszámolási bankszámlán pénzbevételként, a bankkivonat alapján kell azt könyvelni: T 384 – K 368.Bankkártyával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] eredménnyel járt, az árfolyamnyereség egyéb bevétel, az árfolyamveszteség egyéb ráfordítás lesz. A telek átadásakor az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 4832 – K 9647). A telek átvételekor elszámolt egyéb bevétel (a 9647. számlán) nem kerül kivezetésre, így az az apportálás időszakában része lesz az adózás előtti eredménynek. Annak függvényében, hogy az illetéket kinek kell fizetnie, feltételezhetően az apporttal tőkét emelő társaságnál, az illetékkel az apportált telek értékét kell növelni. (Ha az illetékfizetési kötelezettséget az adóhatóság másként ítéli meg, például magánszemélynek történő ajándékozáshoz kapcsolja, akkor az illetéket az apportálásra kerülő telek értékét növelő tételként kell könyvelni.) Az ajándékozási, illetve az apportáláshoz kapcsolódó társasági szerződést az illetékfizetési kötelezettség megállapítása miatt az adóhatósághoz be kell nyújtani. (Kéziratzárás: 2022. 03. 03.)   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 462. számában – 2022.03.24.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 461. számában megjelent 8800. számú válaszra a következő észrevételt tette: Sajnos, a kérdésemre nem a megfelelő válasz érkezett, mert, ahogyan írtam a kérdésemben is: a kft. tulajdonosa kapja ajándékba a telket az édesapjától, tehát apja-lánya között jött létre az ajándékozási szerződés. Majd pedig a lány (aki a kft. tulajdonosa) apportálja be a már tulajdonában lévő telket a cégbe. Mindezt így írtam le a kérdésemben. Önök azonban arra válaszoltak, hogy a kft. kapja a telket ajándékba. Kérem, hogy a fentiek alapján küldjék meg a válaszukat! A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! A kiegészítő észrevétel alapján valójában két gazdasági esemény adóztatásával, könyvelésével kapcsolatosan kér szakmai véleményt. Az egyik: a leány ajándékba kapja édesapjától a telket, a másik: a leány apportálja a telket a kft.-be. Az apa által a leányának ajándékozott telket – nyilvánvalóan – ajándékozási szerződés támasztja alá, amely alapján az ingatlan-nyilvántartáson az ajándékozás tényét, a névváltozást keresztülvezetik. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó (az apa) egyenes ági rokona (a lánya) által megszerzett ajándék (a telek megszerzése). A megajándékozott leány a tulajdonába került ajándéktelket apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) – a jegyzett tőke emelése keretében – beviheti a társaságba, vagy azzal új társaságot alapíthat a társasági szerződés szerint elfogadott értéken. Ez esetben – mint előző válaszunkban írtuk – a telek apportértéke alapján az apportot fogadó társaságot illetékfizetési kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az apportáló gazdálkodó szervezet vagy magánszemély. Az Itv. 18. §-a (1) bekezdése értelmében ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Tehát az ingatlan, jelen esetben a telek társaságba apportálását (átruházását) visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, melynek alapja az ingatlan forgalmi értéke (amit az állami adóhatóság állapít meg), mértéke pedig 4%. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogy a konkrét esetben alkalmazható-e az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont szerinti mentesség [Tao-tv. 4. § 23. pont a)-e) alpont szerinti kapcsolt vállalkozások közti ügylet mentessége,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] kötelezettségeit viszont a 150 napon belül (mint végső határidő) rendezni tudják úgy, hogy még a végelszámolást lezáró beszámolót, adóbevallásokat, vagyonfelosztási javaslatot stb. el tudja készíteni, a legfőbb szerv (az egyszemélyes tulajdonos) pedig ezen időtartamon belül elfogadja, hogy a beszámoló közzétételre, az adóbevallások benyújtásra, az adó megfizetésre kerüljön, a cég törlésére vonatkozó kérelem a cégbírósághoz benyújtható legyen.A kérdés szerinti esetben célszerű még az egyszerűsített végelszámolás megindítása előtt dönteni arról, hogy az eszközállomány jelentős hányadát kitevő épületet (nettó értéke 24 millió forint) értékesíteni kell (egyáltalán értékesíthető-e, pénzzé tehető-e), vagy azt a tulajdonos befektetése ellenértékeként, sajátjaként kívánja hasznosítani.Ez utóbbi esetben számolni kell azzal is, hogy az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan (az épület) piaci értéke (a kérdés szerint 35,4 millió forint) alapján az épületet megszerző tulajdonost (akkor is, ha az magánszemély) illetékfizetési kötelezettség terheli. Azilleték mértéke 4%, a 35,4 millió forint után 1416 ezer forint.Ha az épületet a tulajdonos meg kívánja – mint a társaságból kivont eszközt – tartani, akkor még a következőkkel is számolnia kell.A számviteli előírások szerint a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóban a mérlegtételeket piaci értéken kell szerepeltetni. Ez az épületként kiadásra kerülő eszközre is vonatkozik. A hatályos számviteli elő­írás alapján a társaságnak a tulajdonos felé piaci értéken értékesítenie kell még az egyszerűsített végelszámolás időszakában, piaci értéket elő kell írni a tulajdonossal szembeni követelésként áfásan (T 355 – K 961, 467), a fizetendő áfát be kell vallani, és még a végelszámolás időszaka alatt az adóhatósághoz be kell fizetni, a nyilvántartás szerinti értéket a könyvekből ki kell vezetni (T 861 – K 125), és meg kell állapítani az eredményre gyakorolt hatását (T 961 – K 861), annak a fizetendő társasági adóját, amelyet a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése során számításba kell venni. Az eredményt alakító egyéb tényezőktől eltekintve, az épületnek a tulajdonos felé történő értékesítésekor – az előbbi elszámolás alapján – a társaság nyeresége 6 millió forint [35,4-5,4 (áfa)-24], amelynek a társasági adója 540 ezer Ft, az adózott eredményre gyakorolt hatása 5460 ezer forint (amit a tulajdonost megillető összegként számításba kell venni).A végelszámolást lezáró beszámolóban az adózott eredménnyel növelt saját tőke – egyéb tételektől eltekintve – 31.000 ezer Ft+5460 ezer Ft, amelyből a jegyzett tőke 3000 ezer Ft, a vállalkozásból kivont jövedelem 33.460 ezer Ft.A társaságnak így a tulajdonossal szembeni kötelezettsége 36.460 ezer Ft, amelynek a fedezetére áll a társaságnak – az épületértékesítésből származó – 35,4 millió[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címke:

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] befejezésekor a könyvviteli nyilvántartásokban, akkor-azokat a végelszámoló köteles piaci értéken értékelni,-a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet= a kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök – a vásárolt követelések kivételével – az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni,= minden más eszköz esetében, az eszköz jellegének megfelelően a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között részesedésekből, befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, vagy részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni (ha ezen eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve az előbbiek szerinti értékvesztés).A végelszámoló díját (és járulékait), továbbá – amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el – a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a társaság megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (esetleges adófizetési kötelezettséget) a kötelezettségek közé be kell állítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben, esetenként a tulajdonosokkal szembeni követelésként.A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig – a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan – felmerülő bevételeket a neki megfelelő bevételek között (pl. kamatbevétel, árfolyamnyereség) az egyéb követelésekkel szemben kell kimutatni.Az eszközök, a kötelezettségek piaci értéken történő értékelésének, továbbá-a még várható költségek, ráfordítások kötelezettségkénti,-a vagyon kiadásáig esedékes (várhatóan felmerülő) bevételek követeléskénti felvételének,-az adózás előtti eredményre gyakorolt hatásáta végelszámolást lezáró számviteli beszámoló eredménykimutatásának tartalmaznia kell.Ha a végelszámolás során a végelszámoló az eszközök egy részét nem tudja értékesíteni, akkor-a tulajdonosoknak indokolt azok – áfát is magában foglaló – piaci értékén átadni, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe beszámítani,-ha a tulajdonosok nem tartanak rá igényt, és eladni sem lehet, akkor a feleslegessé vált vagyontárgyak kivezetésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni, azaz a könyv szerinti érték terven felüli értékcsökkenéseként az egyéb ráfordítások között elszámolni.A tulajdonosoknak történő eszközök (készletek, tárgyi eszközök) kiadását jellemzően áfa terheli. Az eszköz kiadását az áfa felszámításával az eszköz piaci értékén számlázni kell, készletek esetében az áfa nélküli értéket árbevételként, tárgyi eszközök esetében az áfa nélküli értéket egyéb bevételként kell elszámolni, és a tulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (T 355 – K 91-92, 961, 467), az áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell előírni. Az eszköz tényleges kiadása ugyan még nem történhet meg, de az említett tételeket a végelszámolást lezáró fordulónappal könyvelnie kell. Természetesen az adott eszköz könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 814 – K 21-26, T 861 – K 12, 13, 14 (nettó).Ha a társaságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] egy szervezet közhasznú, vagy nonprofit szervezetnek minősül, nem jelenti azt, hogy a tevékenysége ne lehetne gazdasági (vállalkozási) tevékenység, vagy kizárható lenne esetében a haszonszerzésre törekvés (eleve a közhasznú szóban is benne foglaltatik a haszonszerzés).A kérdéskör kapcsán valójában elsőként azt kell tisztázni, hogy a felsőoktatási intézmény alanya lehet-e a helyi iparűzési adónak. A Htv. 35. §-a (1) bekezdése szerint az adó alanya a vállalkozó. A Htv.-nek a vállalkozó fogalmát rögzítő 52. §-a 26. pontja két feltételhez köti az adóalanyiságot: megfelelő jogi státuszhoz (pl.: jogi személyiséghez vagy magánszemély esetén például őstermelői státuszhoz) és meghatározott tevékenységvégzéshez (gazdasági tevékenység saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerűen való folytatása, vagyis a vállalkozási tevékenység). A felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti jogi személy, ezért ezen szervezeti feltétel teljesül. A második kritérium a kérdésbeli esetben megvalósul azáltal, hogy a felsőoktatási intézmény ellenérték fejében nyújt oktatási szolgáltatást, és/vagy a rendelkezésére álló vagyontárgyakat bérbe adja. E tevékenységek ugyanis tipikusan gazdasági tevékenységnek számítanak, azt a szervezet – mint a levélből kitűnik – saját nevében végzi, az ügyletek kockázatát ő viseli, s célja hasznok (bevétel) szerzése. (A felsőoktatási intézmény akkor nem lenne alanya az iparűzési adónak, ha az oktatási tevékenység költségét kizárólag az alapítói vagyon [annak hozama] fedezné, s nem adná bérbe[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegefedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.[A b) pont akkor alkalmazandó, ha a lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.]A visszavásárolt üzletrészt a forgóeszközök között kell a visszavásárlási értéken kimutatni: T 373 – K384, és a visszavásárlással egyidejűleg az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni a visszavásárolt saját üzletrészek könyv szerinti (valójában visszavásárlási) értékét az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján. A könyvelés adataiból ellenőrizhető, hogy az üzletrész visszavásárlása során a kft. helyesen járt-e el. A visszavásárolható üzletrész maximális névértékére vonatkozó adat csak könyvvitelen kívüli nyilvántartás alapján ellenőrizhető, de az üzletrész bevonásához szükség lesz rá.A Ptk. 3:176. §-a rendelkezik az üzletrész bevonásáról. Az üzletrész bevonása is csak a legfőbb szerv (a taggyűlés) döntése alapján történhet. Az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. Az üzletrészbevonás technikájáról azonban a Ptk. nem rendelkezik.A Ptk. 3:202. §-a szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel, meg kell nézni, hogy a törzstőke-leszállítás mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni. A tőkekivonás nem alkalmazható, mert az üzletrészt a kft. birtokolja, és a kft. nem tulajdonos, a veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad az, hogy a saját tőke más elemeivel szemben lehetséges a törzst ő ke leszállítása.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:    

Fel nem használt fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk 2017. december 31-ével könyvelt fejlesztésitartalék-képzését 2021. december 31-ig nem használta fel teljes mértékben. Kiszámoltuk a fel nem használt részre jutó 9% társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot, mely összegeket 2022. január 31-ig megfizettünk. A 2129 Társasági adóbevallás 01-02 lapjának 24., 25. sorában fogjuk bevallani. Hogyan és milyen dátummal könyveljük a fejlesztési tartalék fel nem használt részének visszavezetését, a fizetendő társasági adót? Hogyan valljuk be a társaságiadó-bevallásban?
Részlet a válaszából: […] kezeli.A társasági adót a 2021. évi adóval azonosan kell kimutatni. A késedelmi pótlékot pedig a 2021. adóévi eredmény terhére – az egyéb ráfordítások között – kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés b) pont alapján, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Tekintettel azonban arra, hogy az esedékessége[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A vállalkozás saját erőből és tagi kölcsönből valósította meg a beruházást. A tagi kölcsönről szerződés készült, a vállalkozás még nem kezdte meg a kölcsön visszafizetését. A 2021. évi beszámolóban ki lehet-e mutatni a kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között? Az "előírt kamatot" ráfordításként lehet szerepeltetni, vagy csak akkor, ha a tőketörlesztés és a kamatfizetés is pénzügyileg rendezésre került?
Részlet a válaszából: […] a tagi kölcsön kamatát 2021-ben nem fizette meg. A fizetendő kamatot a tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Könyvelése: T 8731 – K 4792.A tagi kölcsön kamatának fentiek szerinti elszámolását az összemérés számviteli alapelv követelménye indokolja [az Szt. 15. §-ának (7) bekezdése szerint].Tekintettel arra, hogy a tagi kölcsönt beruházás megvalósításához vették figyelembe, a fenti elszámolás csak arra az időszakra érvényes, amikor a beruházás már befejeződött. Ha a beruházás megvalósítása időszakára is kell a szerződés szerint kamatot fizetni a kölcsön folyósításától a beruházás befejezéséig, üzembe helyezéséig, akkor az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eszközök kivezetése

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!
Részlet a válaszából: […] tárgyi eszköz, az üzembe helyezés feltételei ismeretében. Ezen dokumentum alapján lehet (kell) a tárgyi eszközt aktiválni, az aktiváláshoz, a könyveléshez belső bizonylat kell.Az Szt. 53. §-a alapján, amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik (idesorolandó az is, ha feleslegessé vált), azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés után – ki kell vezetni. Ebből az is következik, hogy a felsorolt eszközök kivezetésekor a terven felüli értékcsökkenés összege az adott eszköz nettó értékével egyezik meg.A felsorolt eszközök kivezetését a könyvelő belső bizonylat alapján kell, hogy könyvelje, de ezt a belső bizonylatot olyan dokumentummal kell alátámasztani, amelyben az eszköz használói, a műszaki vezetés igazolja, hogy mi az az ok, ami az eszköz kivezetését indokolja, sőt azt is, hogy van-e hasznosítható eleme, alkatrésze, az milyen értéket képvisel, vagy esetleg még máshol hasznosítható, tehát eladható és mennyiért. Ez utóbbiakra azért van szükség, mert hatással lehetnek a kivezetendő, terven felüli értékcsökkenésként elszámolandó összegre.Készletek esetében a könyvelést alátámasztó bizonylat lehet az ún. selejtezési jegyzőkönyv, amely tartalmazza a könyvekből történő kivezetés mennyiségi és értékadatait, a kivezetés indokoltságát és a leltározási szabályzatban felhatalmazott vezető igazolását az adatok valódiságáról. Hangsúlyozni kell, hogy az ún. selejtezési jegyzőkönyv nem könyvelési bizonylat, csak a kivezetés jogosságát igazolja, amely alapján kiállított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címke:

Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] hatálya alá, akkor az Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerint a nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.Ha az ügyvédi iroda eszközei között csak pénzeszköz van, akkor a piaci értékelés nem értelmezhető, de a könyvvizsgálat ettől függetlenül kötelező. Saját tőkeként a kérdésben szereplő adatok alapján – feltéve, hogy a kötelezettség ténylegesen fizetendő összege 150 ezer forint – 300 ezer-150 ezer = 150 ezer forint mutatható ki, amelyből 100 ezer a jegyzett tőke, és 50 ezer lehet az eredménytartalék.Tekintettel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
11