Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. november 8-án (21. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 420

[…] 9891 – K 4833.) Az időbeli elhatárolást akkor lehet (illetve kell) megszüntetni, ha az üzletrész értékét értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, vagy az üzletrész értékét a könyvekből – értékesítés vagy megszűnés, vagy a törzstőke leszállítása esetén – ki kell vezetni (könyvelési tétel: T 4833 – K 9891). 1. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 35. számában – 2002. 05. 23.): Olvasónk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre és a 21. számában a 420. kérdésre adott válaszunkhoz (a tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál) tett észrevételt. Véleménye szerint a tőkeemelésből a tulajdonost megillető rész nem térítés nélküli eszközátvételt jelent, hanem a már korábban befektetett tulajdon után járó hozamot, amely a tőkeemelésről hozott döntés alapján megilleti a tulajdonost. Így azt nem térítés nélkül, hanem befektetésének megtérülése címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a "kapott osztalékot" nem kell a tulajdonosnál könyvelni, csupán a tőkeemelés bejegyzéséről szóló cégbírósági határozat kézhezvételekor állományba veszi a befektetés növekedését a T 171 – K 9891 könyvelési tétellel. A társaságiadó-bevallásba pedig adóalap-csökkentésként kell a tulajdonosnál a tőkeemelés összegét beállítani. Nem kell a passzív időbeli elhatárolással számolni. Ezen befektetett eszközzel kapcsolatban az év végi záráskor értékvesztés elszámolására sem kerülhet sor, hiszen a saját tőke nem csökkenhet éven belül az emelt jegyzett tőke alá. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Észrevételét csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszokban utaltunk arra, hogy többféle módon el lehet számolni a tulajdonosnál a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést, annak módszerét lényegében az adott körülmények döntik el. Egy módszer viszont – éppen az, amit Olvasónk leír – nem alkalmazható. Nem alkalmazható, mert ellentétes az Szt. előírásaival. Egyrészt, mert az Szt. 86. §-a a tőkeemelésből kapott részesedés értékét a tulajdonosnál nem nevesíti a rendkívüli bevételek között. Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba jóváhagyott osztalék címén be kell állítani, és könyvelni is kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Ennek megfelelően a tulajdonos a jóváhagyott és a befektetése után kapott (járó) osztalékot a pénzügyi műveletek bevételei között, és nem rendkívüli bevételként köteles elszámolni. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel csökkenti (tehát a tőkeemelés összege nem!). A kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt összeg pedig az Szt. előírásai szerint elszámolt osztalék, hiszen a Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint e törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Olvasónk értelmezése tehát ellentétes nemcsak az Szt. és a Gt. előírásaival, de a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseivel is, azaz a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés összegével a tulajdonosnál nem lehet a társaságiadó-alapot csökkenteni. A Gt. a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést véletlenül sem kapcsolja össze az osztalékfizetéssel. Nyilvánvaló, hogy tőkét emelni nemcsak az eredménytartalékból lehet, hanem a tőketartalékból is, de nem lehet közvetlenül az adózott eredményből. A Gt. 165. §-a szerint a taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. (Szigorúbban fogalmaz a Gt. 253. §-a a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésekor!) Az osztalék és a befektetés különbözőségére utal a következő is: a Gt. szerint a tag, a részvényes a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére nem kötelezhető, ugyanakkor a részesedés (a befektetés) értékéhez a tulajdonos csak akkor juthat hozzá, ha üzletrészét, részvényét értékesíti, vagy a társaság megszűnik, és amennyiben az ellenérték, illetve […]