113. Számviteli Levelek / 2005. szeptember 15.

TARTALOM

2317. kérdés Osztalék adójának megállapítása
A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Kapcsolódó tárgyszavak:
2318. kérdés Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék
A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2319. kérdés Nullás nyilvántartási számlák vezetése
A nullás nyilvántartási számlák vezetésével kapcsolatban nincs részletes szabályozás. Az Szt. csak néhány konkrétumot fogalmaz meg, de sem a törvényben, sem más szakkönyvben nem található a nyilvántartásra vonatkozó szabály vagy ajánlás.
Kapcsolódó tárgyszavak:
2320. kérdés Helyi iparűzési adó megosztása
Helyi iparűzési adó megosztása székhely és telephely között, amennyiben a székhelyen semmilyen tevékenység nem folyik, nincs eszköze sem, csupán a vállalkozó lakása.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2321. kérdés Gépsor részletben történő számlázása
Egy bt. beruházás keretében gépsort vásárol. A számlák 4 részletben érkeznek. Hogyan kell szerepeltetni a havi bevallásban az aktuális részletre fordított összeget?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2322. kérdés Bérlet a munkába járáshoz
A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2323. kérdés Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozónál
Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2324. kérdés Termelői csoport támogatásának elszámolása
A termelői csoport 2004. évre támogatást kapott a 81/2004. FVM rendelet szerint. A támogatást beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra és működési költség finanszírozására használtuk fel az általunk előirányzott arányban. A támogatást hogyan kell könyvelni? Esetleg a jogcímtől függően más-más számlára?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2325. kérdés Gázolaj visszatérített jövedéki adója
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelt jövedéki adót egyéb bevételként vagy költségcsökkentő tételként kell elszámolni? Ha egyéb bevétel, akkor a mezei leltárnál felhasznált gázolajra esőt időbelileg el kell határolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2326. kérdés Kutyatartás költségeinek elszámolása
A kft. telephelyén kutya látja el az őrzés feladatát. A kutyatartás költségeinek elszámolásához milyen nyilvántartás szükséges? És milyen kiadások számolhatók el költségként?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2327. kérdés Fénymásolás díjának meghatározása
Önkormányzatunk a helyi lakosság részére - mivel a településen más lehetőség nincs - fizetés ellenében fénymásolási tevékenységet kíván végezni. Hogyan állapítsuk meg a fénymásolás egységárát, kell-e hozzá önköltség-számítási szabályzat?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2328. kérdés Épületek aktiválásának időpontja
A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2329. kérdés Háziorvosi praxisjog elszámolása
Egy orvos-egészségügyi kft. 3 millió forint törzstőkével 3 taggal alakult 2004-ben. Az egyik orvos-tulajdonos magánpraxist vásárolt 8 millió forint értékben. A praxisjogot - a kft. másik 2 tagjának hozzájárulásával - egyrészt a törzstőke 3 millió forintjából, másrészt az egyik orvos tag által nyújtott tulajdonosi hitelből vásárolta meg. A kft. könyveiben a praxisjogot immateriális jószágként mutatja ki. Lehet-e utána értékcsökkenést elszámolni? Lehet-e a tulajdonosi hitel összegét hosszú lejáratú kölcsönként kimutatni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2330. kérdés Személygépkocsi fenntartásának áfája
A kft. főtevékenysége az 5010 TEÁOR-szám szerinti gépjármű-értékesítés, ezen túl a tevékenységi körébe tartozóan személygépkocsi-kölcsönzéssel és gépjárművek szervizelésével, javításával, karbantartásával is foglalkozik. Helyesen értelmezte-e a kft. az Áfa-tv. 33. §-ának (3) bekezdését, ha a bérbe adott személygépkocsik fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások áfáját levonta, a saját maga által végzett javítás esetén pedig áfát nem fizetett?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2331. kérdés Albérleti díj utáni szja
Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2332. kérdés Előre fizetett bérleti díj
Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2333. kérdés Bérelt személygépkocsi elszámolása
A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2334. kérdés Bérmunkához igénybe vett alvállalkozói teljesítmény
Tevékenységünk keretében lábbelit állítunk elő bérmunka-konstrukcióban. A bérmunka költségeit a tevékenység költségeként, a munka teljesítéséért járó összeget árbevételként számoljuk el. Előfordul, hogy a részmunkák elvégzésére (szabás, felsőrészkészítés) alvállalkozót veszünk igénybe a megrendelő egyetértésével. Az alvállalkozók által számlázott ellenértéket költségként számoljuk el, de közvetlenül a megrendelőnek nem számlázzuk tovább. Az éves iparűzési adó alapját az alvállalkozóknak kifizetett bérmunkadíjjal csökkenthetjük-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2335. kérdés Helyi adó a társasháznál
Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2336. kérdés Garanciális javításokhoz felhasznált anyagok
Cégünk garanciális javításokat végez. Ehhez a megvásárolt készletből használunk fel alkatrészeket. A szállítócég jóváíró számlát küldött a felhasznált alkatrészekre, de most változtatott, és csak egy jóváírási értesítést küld, amely tartalmazza a felhasznált anyagot és a munkák ellenértékét. Mi a helyes elszámolás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2337. kérdés Magánszemélytől garázs bérbevétele
Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2338. kérdés Támogatott eszköz értékesítése
Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2339. kérdés Számlázás szállítólevél alapján
A szárnyasok számlázását "szállítói számlainformáció" (belföldi számla) alapján végezzük. E "számla" mínusztételként tartalmazza a levonásokat (kobzás, apadó, beltartalom miatti levonás). A számlát azonos tartalommal, azaz nettó módon állítjuk ki, és a számla ezen összegét számoljuk el árbevételként. Helyesen tesszük?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2340. kérdés Eszköz korszerűsítésének áfája
Az épület korszerűsítése érdekében az új technológia beépítése saját vállalkozásban végzett beruházással valósul meg. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a már meglévő eszköz korszerűsítése esetén?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére