Bérlet vagy lízing?
Kérdés
Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. március 27-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6216
[…] időszak folyamán azonos összegű. A bérleti díj meghatározható forintban és devizaalapon is. Ez utóbbi esetben a bérlőnél ugyan lehet árfolyam-különbözet, de azt nem kell számlázni. A bérleti szerződés – jogszerűen – semmilyen változó kamatozást nem tartalmazhat. A futamidő végén a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Mennyiért? Erre nincs válasz! Vagy esetleg arról van szó, hogy a gépkocsi tulajdonjogát engedte át, és ehhez kapcsolódóan jóváírást adott.A hivatkozott számviteli alapelvből következően az adott esetben nem bérbe vették a személygépkocsit, hanem lízingelték 48 hónapos futamidővel, és a futamidő elején lízingdíjként megfizették előre a maradványértéket. Mivel a lízing valójában sajátos pénzkölcsön, a bérleti díjakban (eltérő összegben) egyrészt törlesztőrészlet van, másrészt kamat (az első lízingdíjról feltételezhetjük, hogy csak törlesztőrészlet). A jóváírásra az eddig leírtak könyvelése után visszatérünk. A könyvelés előtt utalni kell arra, hogy az adott esetben ún. nyílt végű pénzügyi lízingről van szó, ami azt jelenti, hogy a törlesztőrészleteket áfa terheli, de a kamatot nem.A kérdező cégnél, mint lízingbe vevőnél, a futamidő elején, a személygépkocsi használatbavételekor a lízingbe adó számlája alapján könyvelni kellett volna a személygépkocsi áfa nélküli bekerülési értékét: T 161 – K 448, majd aktiválni: T 142 – K 161.A maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) értéknek az 1/48-ad részét havonta terv szerinti értékcsökkenési leírásként kellett volna elszámolni: T 571 – K 149.A maradványértéknek megfelelő lízingdíj könyvelése: T 448 – K 384.A bérleti díjnak nevezett lízingdíjból – a lízingbeadó közlésének megfelelően, ha azt a szerződésben nem bontották meg:– a törlesztőrészlet könyvelése: T 448 – K 384,– a törlesztőrészletre felszámított áfa könyvelése: T 466 – K 384,– a kamat elszámolása: T 8722 – K 384.A futamidő végén a lízingbeadó értékesítette a gépkocsit, de a kérdésből nem derül ki, hogy kinek. A kérdező cégnek? Az értelmetlen! Akkor harmadik személynek? […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. március 27-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6216
[…] időszak folyamán azonos összegű. A bérleti díj meghatározható forintban és devizaalapon is. Ez utóbbi esetben a bérlőnél ugyan lehet árfolyam-különbözet, de azt nem kell számlázni. A bérleti szerződés – jogszerűen – semmilyen változó kamatozást nem tartalmazhat. A futamidő végén a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Mennyiért? Erre nincs válasz! Vagy esetleg arról van szó, hogy a gépkocsi tulajdonjogát engedte át, és ehhez kapcsolódóan jóváírást adott.A hivatkozott számviteli alapelvből következően az adott esetben nem bérbe vették a személygépkocsit, hanem lízingelték 48 hónapos futamidővel, és a futamidő elején lízingdíjként megfizették előre a maradványértéket. Mivel a lízing valójában sajátos pénzkölcsön, a bérleti díjakban (eltérő összegben) egyrészt törlesztőrészlet van, másrészt kamat (az első lízingdíjról feltételezhetjük, hogy csak törlesztőrészlet). A jóváírásra az eddig leírtak könyvelése után visszatérünk. A könyvelés előtt utalni kell arra, hogy az adott esetben ún. nyílt végű pénzügyi lízingről van szó, ami azt jelenti, hogy a törlesztőrészleteket áfa terheli, de a kamatot nem.A kérdező cégnél, mint lízingbe vevőnél, a futamidő elején, a személygépkocsi használatbavételekor a lízingbe adó számlája alapján könyvelni kellett volna a személygépkocsi áfa nélküli bekerülési értékét: T 161 – K 448, majd aktiválni: T 142 – K 161.A maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) értéknek az 1/48-ad részét havonta terv szerinti értékcsökkenési leírásként kellett volna elszámolni: T 571 – K 149.A maradványértéknek megfelelő lízingdíj könyvelése: T 448 – K 384.A bérleti díjnak nevezett lízingdíjból – a lízingbeadó közlésének megfelelően, ha azt a szerződésben nem bontották meg:– a törlesztőrészlet könyvelése: T 448 – K 384,– a törlesztőrészletre felszámított áfa könyvelése: T 466 – K 384,– a kamat elszámolása: T 8722 – K 384.A futamidő végén a lízingbeadó értékesítette a gépkocsit, de a kérdésből nem derül ki, hogy kinek. A kérdező cégnek? Az értelmetlen! Akkor harmadik személynek? […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
