Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a számviteli előírásokkal nem egyeztethetőössze az, hogy az "A" társaság a végleges pénzeszközátadást az eredmény terhéreszámolja el, ugyanakkor a "B" társaság pedig annak összegével a saját tőkétnöveli (tőketartalékot képez). Mi, illetve mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] A golfklubtagsági díjat az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni, mivel a tagsági díj fizetése a társaságvezetői részére biztosítja a játékjogot, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Üzemanyagköltség norma alapján

Kérdés: Egyéni vállalkozó üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján számolja el az üzemanyagköltséget. Az iparűzési adó ellenőrzése során a helyi önkormányzat ezt nem ismeri el! Az így elszámolt üzemanyag csökkenti-e az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú mellékletének III. része a járművekköltségelszámolását illetően arról rendelkezik, hogy ha az egyéni vállalkozó asaját tulajdonában vagy házastársa tulajdonában lévő járművét kizárólag üzleticélból használja, akkor a jármű használatával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a válasz is hosszabb lesz. Nemegyedi probléma.Az első kérdésre a válasz egyértelmű: helytelenül járt el afelszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékétnem mutatta ki. A felszámoló valójában a különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból megállapítható, teljesülnek abehajthatatlan követeléssé minősítésnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10.pontjában előírt követelményei. Így az 50 százalékos értékvesztésselcsökkentett követelést az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Előleg áfájának számításbavétele a teljesítéskor

Kérdés: A társaság főtevékenysége ingatlanforgalmazás, új lakások, társasházak értékesítése. A társaság már 2003-ban megkezdte a lakások értékesítését előszerződések megkötésével. 2004-2005 folyamán a végleges adásvételi szerződések is aláírásra kerültek. A szerződések mellékletében meghatározott fizetési ütemezés alapján a vevők előlegeket fizettek. Az utolsó 10 százalék megfizetésére 2006-ban kerül sor. A lakások várható átadásának időpontja 2006 márciusa, a tulajdonjog az utolsó vételárrészlet kiegyenlítésével száll át. A társaság az adásvételi szerződésekben külön-külön szerepelteti a lakások nettó értékét és a 25%-os áfát. Mivel a lakások 2006-ban kerülnek átadásra, milyen mértékű áfával kell a végszámlát kiállítani? Kell-e módosítani a szerződéseket, mivel azok a nettó értéket és az áfát külön-külön tartalmazzák?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést (a kérdező példájára aválaszban visszatérünk), mivel olyan területet érint, ahol a hivatalosnaktekintendő álláspont és a szakmai vélemény (az adótanácsadók, számviteliszakemberek többségének a véleménye) érdemileg eltér egymástól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Termékértékesítés saját teherautóval

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét belföldön, uniós országban, harmadik ország felé értékesíti úgy, hogy saját kisteherautójával szállítja a megrendelőnek. Kell-e áfát bevallani és fizetni a belföldi, az uniós országba, illetve harmadik országba történő szállítás esetén, ha a fuvardíj az áru árában benne van, illetve ha a fuvardíj nincs benne az áru árában, az külön tételben kerül felszámításra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán külön vizsgálandó a belföldön, a harmadikországba, illetve a másik tagállamba történő értékesítés. Az Áfa-tv. 29/A§-ának a) pontja alapján a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességelényegében három egyszerre teljesülő feltételhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] A kapcsolt vállalkozási viszonyt a 202/T nyomtatványon kellbejelenteni (2006-ban ez a 06202/T nyomtatványt jelenti) az adóhatóságnak aszerződéskötést követő 15 napon belül, az Art 23. §-a (4) bekezdésének b)pontja alapján. A kapcsolt vállalkozás (ha szervezeti formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy mire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
1
91
92
93
120