193 talált cikk az adóköteles tevékenység kifejezésre

Kérdés: A társaság áfaköteles adminisztratív tevékenységet végez. Társasházi lakást vásárolt magánszemélytől, amit irodaként kíván használni. Az irodaként való használat bizonyítása csak az ingatlan tulajdoni lapjának az átminősítésével biztosítható? Az irodaként való használat bizonyításához milyen okmányok szükségesek? Szükséges a megvásárolt ingatlan festése, abba tárgyi eszközök beszerzése, és a kft. élni szeretne az áfalevonási jogával és a költségként való érvényesítéssel.

Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?

Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?

Kérdés: Társaságunk termékek értékesítésével foglalkozik. Akciót hirdettünk, amely szerint X mennyiségű termék egyszerre történő megvásárlása esetén az általunk forgalmazott termékből ingyenesen – vagy egy teljesen más terméket – adunk ajándékba. Vásárlóink kizárólag kis-, illetve nagykereskedelmi cégek. Milyen adókötelezettség terheli a társaságot a forgalomhoz kötötten ingyenesen adott termék, illetve ajándék tekintetében? És akkor, ha az ajándék beszerzése ingyenesen történt, mert Közösségen belüli partnerünk 0 értéket számláz felénk? Hogyan kell bizonylatolni a termékek átadását?

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: Társaságunk tervezi, hogy a megrendelésünkre végzett szállítmányozás díjait a szállítmányozó helyett számlázza. Milyen feltételnek kell eleget tenni a "más nevében" történő számlázás esetén? Ebben az esetben mit könyvel a számlát más nevében kiállító, tehát a szolgáltatást igénybe vevő, kinek kell a fizetendő áfát bevallania, megfizetnie? Hogyan és mikor kell a levonható áfát könyvelni és bevallani?

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?