Külföldi vállalkozó magyarországi telephelye

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?
Részlet a válaszából: […]  Az Art. hivatkozott rendelkezése alapvetően a könyvek, anyilvántartások vezetésére, az abban foglalt adatok bizonylati alátámasztására,az adók alapja meghatározására, az ellenőrzés lehetőségének biztosításáravonatkozik, függetlenül attól, hogy az adóalanynak kell-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésekre adandó válasz alapvetően más akkor, ha azegyéni céget a cégbíróság már bejegyezte, illetve még nem jegyezte be. Kezdjüka kedvezőbbel!Ha a cégbíróság az egyéni cég alapítását még nem jegyeztebe, akkor kezdeményezni kell a cégalapításra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Bekerülési érték korrekciója

Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy nem kell! Az értékhelyesbítésalkalmazása nem kötelező. Akkor indokolt, ha az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket.Piaci értékként – természetesen – az áfa nélküli értéket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Termékben adott ajándék

Kérdés: Társaságunk termékek értékesítésével foglalkozik. Akciót hirdettünk, amely szerint X mennyiségű termék egyszerre történő megvásárlása esetén az általunk forgalmazott termékből ingyenesen – vagy egy teljesen más terméket – adunk ajándékba. Vásárlóink kizárólag kis-, illetve nagykereskedelmi cégek. Milyen adókötelezettség terheli a társaságot a forgalomhoz kötötten ingyenesen adott termék, illetve ajándék tekintetében? És akkor, ha az ajándék beszerzése ingyenesen történt, mert Közösségen belüli partnerünk 0 értéket számláz felénk? Hogyan kell bizonylatolni a termékek átadását?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés! Nem szerencsés a forgalomtól(az egyszerre történő, nyilvánvalóan nagyobb összegű vásárlástól) függően adotttermék átadását ajándékozásnak nevezni. Valójában üzletpolitikai célúárengedmény keretében átadott termékről van szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Beruházási tervek leírása

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tervenfelüli értékcsökkenést kell elszámolni a beruházásnál is akkor, ha értéketartósan lecsökkent, mert a beruházás feleslegessé vált. A konkrét beruházástervezési és engedélyezési díját a felmerüléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Számlakibocsátási kötelezettség más nevében

Kérdés: Társaságunk tervezi, hogy a megrendelésünkre végzett szállítmányozás díjait a szállítmányozó helyett számlázza. Milyen feltételnek kell eleget tenni a "más nevében" történő számlázás esetén? Ebben az esetben mit könyvel a számlát más nevében kiállító, tehát a szolgáltatást igénybe vevő, kinek kell a fizetendő áfát bevallania, megfizetnie? Hogyan és mikor kell a levonható áfát könyvelni és bevallani?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 159. §-a alapján a számla kibocsátásáról az azadóalany köteles gondoskodni, amely a terméket értékesítette, a szolgáltatástnyújtotta. (A számviteli elő­írásokból is az következik, hogy az eladónak, aszolgáltatónak kell a számlát kibocsátania!)Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, mert az alapvető számviteli,adózási előírások megsértésére utal. Így a rövid válasz a kérdésekre egyszóval: nem.A kérdésben valójában két ügyletről van szó: az egyik amédiaszolgáltató reklámtevékenysége, a másik az utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […]  Sokrétű a kérdés, kezdjük a választ az átadott önkormányzatifeladatok finanszírozásával.Valóban általános gyakorlat, hogy az önkormányzatok afeladataik ellátására gazdasági társaságot hoznak létre. Ez akár természetes islehet, de az átadott/átvett feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Adóköteles tevékenység és a kávéfőző gép kapcsolata

Kérdés: Társaságunk áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódó reprezentációs célokra egy nagy értékű kávéfőző automatát vásárolt. Elszámolható-e levonható általános forgalmi adóként a kávéfőző gép számlájában a kft. felé áthárított áfa? Véleményünk szerint igen, mert a kávéfőző gépet a társaság áfaköteles tevékenységét szolgáló reprezentációhoz használja, és a megvásárolt berendezés beszerzése nem esik az Áfa-tv. 124. §-a szerinti levonási tilalom alá. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […]  Nem tudjuk alátámasztani a kérdező álláspontját!A kávéfőző gépre az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény ugyan valóban nem tartalmaz tételes levonási tilalmatelőíró szabályt, de jelen esetben az adólevonás általános feltétele nemteljesül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Rendezvények kapcsolódó tevékenységei (áfa)

Kérdés: Üzleti reprezentációs rendezvények kapcsán nemcsak étkezési és szórakozási kiadások merülnek fel általában, hanem pl. termet kell bérelni, műanyag evőeszközöket beszerezni, a reprezentáció lebonyolításában részt vevő munkatársak szállásdíját ki kell fizetni stb. Az ilyen beszerzések áfatartalma levonható adóként elszámolható?
Részlet a válaszából: […]  Az adólevonási jog keletkezésének megállapításakor döntőszempont, hogy a levonás olyan mértékben illeti meg az adózót, amilyenmértékben a terméket, szolgáltatást az adóköteles tevékenységéhez szerzi be(Áfa-tv. 120. §). Ezenkívül figyelni kell a levonási jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
1
7
8
9
19