Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Átalakulás esetén az Szt. 140. §-ának (6) bekezdése szerint a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggésben keletkező adókötelezettségre, például a vagyonfelértékelés adóvonzatára. Mi a teendő kedvezményezett átalakulás esetén? Hogyan kell helyesen számolni az adóalap-korrekciót, és mire kell lekötött tartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] Kedvezményezett átalakulás esetén azon összeg alapján kell lekötött tartalékot képezni, amely összeggel [Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti korrekciós tételek egyenlegével] a jogelődnek növelnie kellett volna az adózás előtti eredményét. A Tao-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben hivatkozottak írója pontatlanul fogalmazott: nem a tevékenység változott meg, az továbbra is nem lakóingatlanok bérbeadása, hanem a tevékenység Áfa-tv.-beli minősítése változott meg. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 10. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Lakás bérbeadása

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?
Részlet a válaszából: […] ...lakóingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 9. pontja alapján tárgyi adómentesnek minősül. A bérbeadás adókötelezettségének megítélése során nem a rendeltetés (lakásként vagy irodaként történő bérlet), hanem az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] ...meghatároz feltételeket, de a székhely esetében nem. Így egyértelmű, hogy a székhely szerinti önkormányzatoknál fennáll az adókötelezettség. Amennyiben a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap [Htv. 39. § (1) bek.] pozitív, akkor – a megosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] ...módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő adóévtől azonban már a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe kell venni. Például, ha az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Üzletrész ajándékozása, öröklése

Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üzletrész-tulajdonosa az üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akkor az ajándékozás alkalmával alkalmaznia kell az Szja-tv. 67. §-ának az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályait.A Szja-tv. 3. §-ának 38. pontja szerint értékpapírnak minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Adóalany-e az előtársaság?

Kérdés: Az Áfa-tv. szempontjából adóalanynak minősül-e az a gazdasági társaság (bt.), amely hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván végezni, és a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzési kérelmét? Jogosult-e az üzlet kialakításához, az árukészlet beszerzésének előzetesen felszámított áfáját visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanyiságot nem befolyásolja. Adóalanynak minősül tehát a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytató vállalkozás, ha az adókötelezettségét az általános szabályok szerint, a végzett tevékenységre irányadó adómértékkel teljesíti.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Kivételek az arányosítás szabályai alól

Kérdés: Vannak-e kivételek az arányosítási szabályok alól? Meddig érvényesülnek azok?
Részlet a válaszából: […] ...követő tizedik év utolsó napjáig kizárólag ezen beruházása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenysége tekintetében adókötelezettségét az Áfa-tv. 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti.Nem alkalmazandók az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Adóalap-levezetés

Kérdés: Egy mikro- és kisvállalkozás 2003. évi adatai a következők: Megnevezés Ezer forint Adózás előtti nyereség 5000 Beruházás [Tao-tv. 7. § (1) bek. zs) pont] 4000 Előző évek elhatárolt vesztesége (2003-ban érvényesíthető) 2000 Számviteli értékcsökkenés 3000 Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás 2000 Saját tőke 3000 Jegyzett tőke 3000 Eredménytartalék 0 A vállalkozás fejlesztési tartalékot is képezni kíván. Kérdés, melyek az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek, és ennek alapján az adóalap és az adó? Hogyan kezelendő a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapja negatív, akkor a veszteség a következő adóévekben levonható az adóalapból, ha a vállalkozásnál a 2003. adóév legfeljebb az adókötelezettsége keletkezésének évét követő harmadik adóév. Ha ez nem áll fenn, akkor két eset lehetséges: a negatív adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
1
43
44
45
58