Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] ...meghatároz feltételeket, de a székhely esetében nem. Így egyértelmű, hogy a székhely szerinti önkormányzatoknál fennáll az adókötelezettség. Amennyiben a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap [Htv. 39. § (1) bek.] pozitív, akkor – a megosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] ...módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő adóévtől azonban már a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe kell venni. Például, ha az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Üzletrész ajándékozása, öröklése

Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üzletrész-tulajdonosa az üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akkor az ajándékozás alkalmával alkalmaznia kell az Szja-tv. 67. §-ának az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályait.A Szja-tv. 3. §-ának 38. pontja szerint értékpapírnak minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Adóalany-e az előtársaság?

Kérdés: Az Áfa-tv. szempontjából adóalanynak minősül-e az a gazdasági társaság (bt.), amely hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván végezni, és a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzési kérelmét? Jogosult-e az üzlet kialakításához, az árukészlet beszerzésének előzetesen felszámított áfáját visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanyiságot nem befolyásolja. Adóalanynak minősül tehát a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytató vállalkozás, ha az adókötelezettségét az általános szabályok szerint, a végzett tevékenységre irányadó adómértékkel teljesíti.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Kivételek az arányosítás szabályai alól

Kérdés: Vannak-e kivételek az arányosítási szabályok alól? Meddig érvényesülnek azok?
Részlet a válaszából: […] ...követő tizedik év utolsó napjáig kizárólag ezen beruházása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenysége tekintetében adókötelezettségét az Áfa-tv. 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti.Nem alkalmazandók az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Adóalap-levezetés

Kérdés: Egy mikro- és kisvállalkozás 2003. évi adatai a következők: Megnevezés Ezer forint Adózás előtti nyereség 5000 Beruházás [Tao-tv. 7. § (1) bek. zs) pont] 4000 Előző évek elhatárolt vesztesége (2003-ban érvényesíthető) 2000 Számviteli értékcsökkenés 3000 Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás 2000 Saját tőke 3000 Jegyzett tőke 3000 Eredménytartalék 0 A vállalkozás fejlesztési tartalékot is képezni kíván. Kérdés, melyek az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek, és ennek alapján az adóalap és az adó? Hogyan kezelendő a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapja negatív, akkor a veszteség a következő adóévekben levonható az adóalapból, ha a vállalkozásnál a 2003. adóév legfeljebb az adókötelezettsége keletkezésének évét követő harmadik adóév. Ha ez nem áll fenn, akkor két eset lehetséges: a negatív adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 2000. december 31-én hatályos 17. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a jogelőd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének és az azt követő három adóévnek az elhatárolt veszteségéből – kivéve az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Nem természetbeni juttatás 2004-től

Kérdés: Mi nem számít természetbeni juttatásnak a 2004. évtől?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. által tételesen nem nevesített természetbeni juttatások esetében az adókötelezettség jogcímét – a juttatás formája helyett – a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély (esetleg az említett személyek és harmadik személy) közötti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Munkáltatói kölcsön feltételei

Kérdés: Nem kedvezményezett munkáltatói kölcsön 2004-től milyen feltételekkel adható a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel (vagy a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben) megszerzett kamatkedvezmény esetében az adókötelezettség jogcíme a 2004. évtől változik, nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
1
44
45
46
59