2302 talált állásfoglalás az adózás kifejezésre

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: A Kata-tv. hatálya alá tartozó bt. a kata megszűnését megelőzően kiszámlázott bevételeinek egy része csak 2023-ban folyt be. Helyes volt-e a kata megszűnése napjáig be nem folyt bevételek kimutatása a nyitómérlegben és a 2022. évi beszámolóban, mint vevőkkel szembeni követelés és tagokkal szembeni kötelezettség, tekintettel arra, hogy ezen bevételek a kata időszakában kerültek leadózásra? A kata megszűnését követően a társaság 2022. szeptember 1-től a Tao-tv. hatálya alá került.

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?

Kérdés: Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?

Kérdés: Társaságunk a számviteli törvény 60. § (5a) bekezdése szerint az áfatörvény szerint kívánja értékelni követeléseit, kötelezettségeit. A társaság az MNB középárfolyamán fogja értékelni a számláit, amihez a bejelentést meg is tette. A számlákban lévő tételek (adóalapok) árfolyamának megállapításával kapcsolatban lenne néhány kérdésünk:
1. Számlakibocsátói oldalról milyen árfolyamdátumot használjunk:
– fordított adózású tételeknél?
– Közösségen belüli termék értékesítésekor?
2. Számlabefogadói oldalról milyen dátumot használjunk:
– előlegszámla könyvelése esetén?
– Közösségen belüli beszerzéskor?
3. Időszakos ügylet esetén – értelmezésünk szerint – a számla keltét kell az árfolyam meghatározásakor alkalmazni. Ha a számlakibocsátó nem MNB-középárfolyamot használ, akkor cégünknek melyik banki árfolyamon kell értékelni az adóalapot (tételt)?

Kérdés: A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?