1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Korcsolyakölcsönzőnél hogyan kell elszámolni az értékvesztést? Az értékvesztést úgy határozták meg, hogy az 1. évben 30%, a 2. évben 30% és a 3. évben 40%. Hogyan történik ennek a helyes elszámolása és nyilvántartása?

Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A kft. telket vásárol, majd részfeladatokat végző vállalkozók által, részben saját maga által vásárolt anyagokból lakóingatlant épít adómentes ingatlan-bérbeadás céljából. Ez a beruházás az Áfa-tv. 11. §-a szerint termékértékesítésnek minősül. A beruházás hitelből történik, így az aktiválásig felmerült kamat és árfolyam-különbözet is növeli az üzembe helyezési értéket. Kérdések: A használatbavételkor az áfabevallásban saját vállalkozásban végzett beruházásként a fizetendő adót 0 értékkel kell bevallani (mivel adómentes lesz a bérbeadás)? Amennyiben a fizetendő áfát 0-tól eltérő összegben kell feltüntetni az áfabevallásban, – levonásba helyezhető-e ugyanezen összeg az Áfa-tv. 120. és 134. §-a alapján? – vagy levonásba csak a számlával igazolt előzetesen felszámított áfa helyezhető? – vagy levonásba semmi sem helyezhető, az aktiváláskor csak áfafizetési kötelezettség keletkezik? A használatbavételkor a fizetendő áfát hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.

Kérdés: A 2003. évben vásárolt 110 E Ft bruttó értékű számítógépre 2010 novemberében az alapprogram használatát kiteljesítő programot vásároltunk 31 E Ft értékben. A gép 33 százalékos értékcsökkenési leírással már nullaértékű. Rá kell aktiválni a gépre, mert rendszerprogram? Vagy mégsem, és akkor azonnal leírhatom, mert később bármelyik gépre rátehetem? Ha aktiválni kell, akkor hogyan számolom el a 2010. évi értékcsökkenést? A tárgyévben egyszerre? Vagy meg kell bontani a ráaktivált értékkel növelt bruttó értéket?

Kérdés: Pályázati pénzzel gépvásárlás történt. A pályázattal kapcsolatos feladatokat egy külső cég végezte. Feladatait két részszámlában érvényesítette. Az első számla a pályázat beadásához kapcsolódott, a második számla a pályázati pénz kézhezvételéhez kötött. A gépet megvásároltuk és használatba vettük, aktiváltuk. A második számla később került hozzánk. Ez ráaktiválható a beruházásra, vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: Társaságunk ifjúsági szálláshelyet épített. A közösségi épületrészen beépített szekrényeket helyeztek el, amelyek egy része konyhabútor. A beépített konyhabútor bekerülési értéke része-e az ingatlan bekerülési értékének, vagy önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani? A kivitelező a számláját nem bontotta meg az épület és az egyéb eszközök értékére. Ebben az esetben mi a teendő?

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?