1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A kft. evára való áttérése esetén, az áttérést megelőző év tárgyi eszközeinek le nem vonható áfája elszámolásában kérném a segítségüket. A le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy rá kell aktiválni a tárgyi eszközre? Amennyiben rá kell aktiválni, akkor a 100 E Ft alatti eszköznél elszámolható értékcsökkenésként? A 100 E Ft feletti tárgyi eszközöknél mi a helyzet?

Kérdés: A kft. szoláriumot üzemeltet (alanyi mentesen). Egyéni vállalkozásként indokolt, de az egyéni vállalkozó mégis kft.-t alapított. A szolárium üzemeltetéséhez az áramszolgáltatónál teljesítménynövelést kellett kérni. A tag nevére kiállított fejlesztési hozzájárulás hogyan számolható el a kft.-nél? Kértük az átírást, de az eddig még nem történt meg. A közel 700 ezer forintnyi összegű hozzájárulást a magánszemély eladhatja? A tevékenység bérelt ingatlanban folyik. A fejlesztések miatt villanyszerelési munkák is adódtak, közel 100 ezer forint összegben. Ez karbantartás, vagy idegen ingatlanon végzett felújítás? A gépek használtak, amelyekhez új csöveket, izzókat kellett venni. Ez karbantartás vagy beruházás? Gépekre nem tudom elosztani a 600 ezer forintos számlát, amelyben sok-sok cső, gyújtópatron van felsorolva.

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?

Kérdés: A kft. a személygépkocsiját hulladékként 38 Ft/kg áron eladja. Ki fizeti az áfát? Ki igényli vissza? Mi a számla tartalma erre vonatkozóan? Hogyan könyveli az eladó?

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?

Kérdés: Van egy mikrovállalkozásnak minősülő cég, amely 2007-ben vásárolt egy 131 főkönyvi számon műszaki berendezésként aktivált gépet. Erre a gépre a 0729-es társaságiadó-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe. A kérdés, hogy e gépet szankció nélkül mikor adhatja el legkorábban? Már 2011-ben, vagy csak 2012-ben?

Kérdés: Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Tekinthető-e tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításának a tisztán alvállalkozók bevonásával létesített tárgyi eszköz? Társaságunk szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozik. A kitermeléshez szükséges kutak létrehozásához szükséges anyagokat részben az alvállalkozók biztosítják, részben társaságunk szerzi be. A kutakat az alvállalkozók építik fel a társaság más alvállalkozói által kijelölt, lefúrt, a mérések alapján várhatóan szénhidrogént rejtő furat körül. A társaság sem saját eszközökkel, sem saját munkavállalókkal nem rendelkezik.

Kérdés: Beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást a kihirdetés után az egyik pályázó megtámadta és felülvizsgálták. Emiatt 500 E Ft bírságot kaptunk, amit ki kellett fizetni a közbeszerzési eljárást felülvizsgáló szervezetnek. Ezen túlmenően még a hatósági eljárási díjat is át kellett utalnunk három külföldi cégnek, egyenként 450 E Ft-ot. A fenti bírság és a hatósági eljárás díja beszámítható-e majd megvalósuló beruházás értékébe? Aktiválható-e?

Kérdés: A kft. visszavásárolt saját üzletrészének könyvekben kimutatott bekerülési értéke tartósan és jelentősen magasabb az üzletrészre jutó saját tőke értékének. Szerintünk a saját üzletrészre az évzáráskor értékvesztést kellene elszámolni olyan mértékig, hogy a saját üzletrész könyvekben kimutatott értéke a saját üzletrészre arányosan jutó saját tőke értékének megfelelő összegre csökkenjen. Az ily módon ráfordításként elszámolandó értékvesztés csökkenti az adózás előtti eredményt és ezen keresztül a társaságiadó-alapot, és ehhez nem kapcsolódik semmilyen jogcímen társságiadó-alapot növelő tétel. Helyesen gondoljuk?