Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy igen.A kft. ingatlanvásárlása 2009-ben megtörtént, az adásvételtaz ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Így az ingatlan beszerzését 2009-benberuházásként el kellett számolni, és ha az ingatlant rendeltetésszerűen -saját célra –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékesítése, ki nem fizetett osztalékkal

Kérdés: A" kft. tulajdonosa "B" kft. és "C" kft. A "B" kft. megvásárolja "C" kft. üzletrészét. Az adásvétel időpontjában "A" kft. könyveiben szerepel "C" kft. felé ki nem fizetett osztalék. Az üzletrész-adásvételi szerződésben az üzletrész ellenértéke került rögzítésre 100 értékben, és az, hogy az eladó "C" kft., ezenfelül sem az "A" kft.-vel, illetve sem a "B" kft.-vel szemben semmilyen követelést nem támaszt "C" kft. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletrész bekerülési értéke az érte fizetett ellenérték. A fent vázolt szerződés ugyanakkor tartalmaz egy osztalékkövetelést is. A tranzakció "B" kft. könyveiben történő elszámolásának három lehetséges változata van (a kérdező ismerteti azokat azzal, hogy mindegyiket aggályosnak tartja). Kérdése, melyik változat a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt annyit, hogy egyik sem helyes! Egyáltalán nemérthető, miért merült fel az osztalékkal kapcsolatosan a kérdés?Helyesen írta a kérdező, hogy az Szt. 49. §-ának (3)bekezdése szerint üzletrész vásárlásakor az üzletrész bekerülési értéke afizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Fel nem használt közteherjegyek elszámolása

Kérdés: A fel nem használt és vissza nem igényelt közteherjegyek elszámolásának számviteli és adózási vonzatait szeretném, ha ismertetnék. Mivel a közteherjegyek már nem kerülnek felhasználásra, selejtezni kell és ráfordításként elszámolni? Mivel nem kísérelték meg a visszaigénylést, ezért adóalap-növelőként kell nyilvántartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fel nem használt közteherjegyek forgalomból történőkivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésévelkapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról a 8/2010. (III. 18.) PMrendelet rendelkezik. A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál a következő feltételezésekkel élünk: a szerzőijogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásai figyelembevételével történik akülföldi szerzők jogdíjának fizetése, továbbá azok az ügynökségek, amelyekkelkapcsolatban állnak, a szerzővel kötött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni cégbe követelés, kötelezettség bevitele

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a korlátolt felelősségű egyéni cégnem jogutódja az egyéni vállalkozásnak.Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása megszűnésévelegyidejűleg egyéni céget alapít. Az egyéni cégbe (mint általában a gazdaságitársaságba) csak eszközök...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Határidőn belül kiegyenlített számlához kapcsolódó engedmény

Kérdés: Anyagbeszerzéshez kapcsolódóan olyan számlát kapunk, amely számla 15 napon belüli kiegyenlítése esetén 3% kedvezmény levonható a fizetendő összegből. A kedvezmény minek minősül? Van-e áfavonzata? Szükséges-e utólag jóváíró számla kiállítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésekre háromféle válasz adható, és ennek megfelelőenalakul az áfavonzata is.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja szerint: apénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a szerződésben (és nema számlában!) meghatározott fizetési határidőn...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy jogutóddalszűnik meg a társaság társaságiforma-váltás, egyesülés (idetartozik abeolvadás) és szétválás (együttesen: átalakulás) esetén. Az átalakulással (azadott esetben beolvadással) létrejövő gazdasági társaság az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:      

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: A kft. átvállalta a magánszemély személygépkocsi-hitelét. A lízingcég szerződése szerint az átvállalt tartozás nem lízing, hanem hitel. Az átvállalt összeg a fennmaradó hitel összege: 1960 E Ft. A kft. és a magánszemély megállapodtak adásvételi szerződésben, hogy az autóért a kft. még fizet a hitelátvállaláson kívül 4000 E Ft-ot. A lízingcégnek a hitel átvállalása esetén kell-e módosító számlát kiállítania a magánszemély, illetve a kft. részére? A kft. az átvállalt tartozást hogyan tudja elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak bizonyos mértékig ellentmondanak egymásnak,illetve hiányosak az információk. A válaszban igyekszünk a hiányosságokatpótolni, az ellentmondásokat feloldani, a választ ennek megfelelően alakítani.Az adott esetben a kft. a magánszemélynek a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Parkoló építése

Kérdés: 2009. év végén a társaság vásárolt egy ingatlant, amelyet – kisebb átalakítások után – 2010. 4. 1-jével üzembe helyezett, irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A társaság vezetése úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és kiépít egy másik parkolót a helyén. Hogyan helyes elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben elszámolni? Az ingatlan értékéhez hozzá kell aktiválni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy egyik változat sem megfelelő, mert aparkolót külön kell a tárgyi eszközök között kimutatni. És ez igaz abeszerzéskor is.Az ingatlan vásárlásakor külön kell a beruházási számlánkimutatni az épület, illetve a már meglévő parkoló bekerülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címke:

Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a következőket kellrögzíteni: a kérdés szerinti lakóingatlan megépítése a társaság szempontjábólberuházás, a beruházásnál pedig nem lehetnek alvállalkozók (ez a Ptk. előírásaialapján kizárt), legfeljebb részfeladatokat végző...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
105
106
107
…
193