527 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: A társaság 2007 decemberében kiválással alakult. A kiválás során egy használatbavételi engedéllyel rendelkező, nem lakás céljára szolgáló ingatlan került a társaság tulajdonába a tőketartalékkal szemben. A kiválás célja ezen ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása, 2009. évtől. Előtte 2008. október 1-jétől az ingatlant felújítják. A társaságnak a bérbeadásig nem lesz bevétele, az adóköteles bérbeadás alá nem jelentkezett be, illetve nem választotta az új Áfa-tv. szabályainak alkalmazását. A társaság tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. 2008-ban az ingatlanfelújítás áfája visszaigényelhető? A gondot az okozza, hogy két, 2006. évi APEH-állásfoglalás nem azonos módon ítéli meg a fenti esetet.

Kérdés: Egyik ügyfelünk a saját tulajdonú üzlethelyiségében 2008. 04. 30. napjáig kereskedelmi tevékenységet folytatott. A következő hónaptól, mivel ezt a tevékenységét befejezte, az üzlethelyiséget bérbe adta. Helyes-e, ha az év első négy hónapjában 2 százalékos, azt követően 5 százalékos értékcsökkenést számol el? Mi a megoldás abban az esetben, ha nem sikerül bérbe adni az üzlethelyiséget?

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?

Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?

Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.

Kérdés: Partnerünk gépkocsi bérbeadásával foglalkozik, a gépkocsik beszerzését pénzügyi lízinggel finanszírozza. Az új Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése szerint az áfa visszaigénylése abban az esetben lehetséges, ha a termékértékesítés ellenértékét az adózó maradéktalanul teljesítette, kivéve a 186. § (4) bekezdése szerinti eseteket. Kérdésünk, hogy a 186. § (4) bekezdése alapján a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Sportegyesület, mely versenyautóval rendelkezik, és autóversenyeken vesz részt, hogyan kezelheti az új Áfa-tv. szerint a versenyautóhoz kapcsolódó költségeit? A szponzorokkal olyan reklámszerződéssel rendelkezik, hogy a számlázott reklámszolgáltatást, melyet vállalkozói bevételként könyvel, úgy teljesíti, hogy a versenyautó a reklámhordozó.

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.