1452 talált állásfoglalás a bevallás kifejezésre

Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Egy magyarországi vállalkozás termelő géphez motort gyárt belga adóalany megrendelésére. A belga cég nem viszi (viteti) el a motort az országból, hanem egy magyarországi cégnek számlázza tovább. Milyen számlát bocsát ki a magyar értékesítő? Milyen számlát bocsát ki a belga cég a másik magyar adóalany felé? Ki fizet, és ki vonhat le áfát? A termék nem hagyja el az országot.

Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?

Kérdés: A kedvezményezett átalakulást (kiválást) követően elveszti-e az adózó az adórendszer által biztosított előnyöket, ha az átalakulás bejegyzését követően – rövid időn belül – új tagok részesedést vásárolnak a kivált társaságban? Kérdés tehát, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül-e az, ha azt szabályszerűen végrehajtják, de azt követően üzletrész-adásvételek történnek a társaságban? További kérdés, hogyan lehet végrehajtani a könyvvizsgálatot, ha a jogelőd végleges vagyonmérlegében szereplő 0 Ft adóhatás csak akkor áll fenn, ha az adóévet követő bevallásban a jogutód bejelentést tesz? A könyvvizsgáló azt javasolja, hogy a 0629-es bevallásba bekerülő "X"-elésre nyilatkoztatja a jogutódot, de az iratokat már a végleges vagyonmérleg elkészültekor be akarja küldetni. Elfogadható ez?

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ha egy magyar kft. Németországban gépet javít, a magyar cég áfamentes számlát ad, illetve ha a német kft. javít gépet Magyarországon, akkor ő is áfamentesen számláz?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a cégautó magáncélú használatát? Ismereteink szerint számlázni kell. A számlának tartalmaznia kell a megtett km-ek utáni 9 Ft (áfa nélküli) összeget, továbbá olyan bérleti díj arányosított költségét is, amely után áfát kell fizetni. A bérleti díj piaci értékének meghatározásakor egy ezzel foglalkozó cégtől ajánlatot kell kérni? Mi szerepel az áfabevallásban az áfa alapjaként?

Kérdés: 2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét – mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől – és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.

Kérdés: Uniós tagállami vevőnk 3 hónap múlva visszaküldi az általunk gyártott terméket, amelyről visszáruszámlát állítunk ki. Kérdésem, hogy milyen dátumú árfolyamot kell figyelembe vennünk?