1420 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.

Kérdés: Kiállítást szervező cég X millió Ft + áfa összeget kap, ha egy adott kiállítást külföldön megszervez. A szervező cégnek kell állnia a kiállítással kapcsolatos minden költséget. A standellátáshoz, kóstoláshoz szükséges élelmiszereket, italokat úgy adózza le, mintha saját reprezentációja lenne. Év végén minden kiállítási reprezentációt (adóval, járulékkal együtt) átvezet a továbbszámlázott költségek közé (csökkenti az iparűzési adó alapját). A kimenő számlában tételesen semmit sem tüntet fel. Közvetített szolgáltatásként számolja el a kiállítási standok bérleti díját, a standok villany- és fűtésszámláit stb. Helyesen járt el a cég 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Megtehetné-e, hogy a standellátás, kóstolás költségeit egyből közvetített szolgáltatásként kezeli, az áfát levonja, egyéb adóval, járulékkal nem foglalkozik, a számlában tételesen az adatokat nem szerepelteti?

Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?

Kérdés: Rokkantnyugdíjas, ingatlanközvetítői tevékenységet egyéni vállalkozóként végző személy bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?

Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?