5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján – többek között – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező kft. Szlovákiában fióktelepet létesít, adószámot kért és kapott, amelyen a kapcsolódó áfát be is vallja Szlovákiában. Ezt Magyarországon már bevallani nem kell. De hol kell könyvelni a számlák nettó összegét? Külön Szlovákiában, vagy itt Magyarországon? Hogyan adózik a társasági adóban? Mi vonatkozik erre a kettős adózást elkerülő szabályozásból? A könyvvezetés Magyarországon történik. A bizonylat megőrzési helye Magyarország. (A gazdasági tevékenység itt is, ott is folyamatos.)

Kérdés: Magánszemély lakást vásárolt bérbeadás céljából. Tételes költségelszámolást választ, értékcsökkenési leírást számol el. A tevékenység során vannak hónapok, amikor üresen áll a lakás, mert a bérlő már elment, új bérlő még nincs. Ezalatt más célra nem hasznosítja a lakást. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás elszámolható teljes évre, vagy csak időarányosan, a bérbeadás hónapjaira?

Kérdés: A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?

Kérdés: Az egyesület által kizárólag az iskola számára gyűjtött különféle adományjellegű pénzügyi források és azok iskolának való átadása közti időbeni eltolódás miatt fennálló különbözet az egyesület eredményében kell, hogy megjelenjen, vagy inkább elkülönített tartalékként, vagy passzív időbeli elhatárolásként, esetleg az iskolával szembeni kötelezettségként?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?