5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?

Kérdés: Helyes-e az a megoldás negatív adózott eredmény esetén, ha eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékfizetésre olyan mértékben (a negatív adózott eredmény összegével növelten), hogy az osztalék kifizetése után a mérleg szerinti eredmény nulla?

Kérdés: Társaságunk gyakran számláz belföldi partnereinek devizában. Az Szt. alapján a könyvekben a választott hitelintézet a számviteli teljesítés szerinti eladási árfolyamán rögzíti az adott gazdasági eseményeket. Az Áfa-tv. szerinti teljesítési árfolyam más, ezért a társaság az árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek közé vezeti. Helyesen járunk el?

Kérdés: Vidéki dolgozóink zömében 5 napos munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgoznak. A munkába járáshoz megkapják a törvény szerint is elszámolható bérlet árának 86%-át. Azonban esetenként szombaton is be kell jönniük dolgozni. Akkor viszont csak hosszú várakozási idővel érnék el munkahelyüket, így saját gépkocsival közlekednek. Ehhez a cég milyen formában járulhat hozzá? Ezekre a napokra fizethető a 9 Ft/km-es költség­átalány vagy esetleg más összeg? A törvény szerint adható összeg feletti rész a dolgozónál jövedelemnek számít, és adózik, vagy egyáltalán nem adható?

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?

Kérdés: Cégünk weboldal-szolgáltatások értékesítésével foglalkozik. Az ügyfeleink éves díjat fizetnek. A számlákat elhatároljuk. Az értékesítést vállalkozó üzletkötők végzik, akik jutalékot kapnak az értékesítés után. Az üzletkötői jutalékokat is el kell határolni?

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.

Kérdés: 2012-től társaságunk euróban könyvel. A szállítók által kiállított számlákat milyen teljesítési napi árfolyammal számítom át euróra: gyűjtőszámla, időszakos elszámolású számla, folyamatos teljesítésű számla esetében?

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés mellett, ha a belföldi szállító áfás számlát állít ki euróban, de az általa használt árfolyam eltér az általam használttól, akkor az áfát milyen euróértéken könyveljem? A visszaszámítással egészen más euróösszeg jön ki. Az eltérést árfolyam-különbözetként könyveljem?