5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?

Kérdés: Divatáru (ruha)-kereskedő egyéni vállalkozó a divatjamúlt, több éve eladhatatlan termékeit egy adományokat gyűjtő konténerbe helyezte el. A konténerek Budapest bizonyos részein mindenki számára elérhető módon állnak rendelkezésre. Az ajándékozás 2011-ben történt. Milyen bizonylatok alapján, hogyan kell könyvelni az ilyen adományozást, és van-e annak adóvonzata?

Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?

Kérdés: A társaság hirdetési felület értékesítésével foglalkozik. A lakossági hirdetések (ingó, ingatlan stb.) értékét az ügyfelek több módon rendezhetik, készpénzzel, SMS-sel, bankkártyával. A lehetőségek közül az SMS-sel való fizetés népszerű az ügyfelek körében, viszont ez a legdrágább fizetési mód, hiszen a szolgáltatók a beszedett díjak 60-65%-át megtartják. Társaságunk szeretné, ha az ügyfelek többsége a bankkártyás fizetési módot választaná, ezért annak bruttó árából 10% kedvezményt kívánunk adni. Ezt a kedvezményt mindenki megkapná, aki bankkártyával fizet, a hirdetés nagyságától, értékétől függetlenül. A fizetési kedvezmény csökkenti-e az áfaalapot? Vagy azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, esetleg rendkívüli ráfordításként kell elszámolni? Megteheti-e a társaság, hogy a hirdetések tarifaárait kétféle módon állapítja meg és teszi közzé a partnerek számára?

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?

Kérdés: Társaságunk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. A tevékenységéhez tehergépjárműveket bérel. A bérelt tárgyi eszköz nem aktiválható, a bérleti díj költségként számolandó el (esetenként időbeli elhatárolással). A bérelt gépjárművel kapcsolatban azonban felmerültek olyan kiadások (mint a vagyonszerzési illeték, új ponyva vásárlása, szivattyú beépítése), amelyek beruházásnak minősülnek. Milyen értékcsökkenési leírást vehetünk figyelembe az Szt. és a Tao-tv. szerint?

Kérdés: Amennyiben a vevő a 2011. évben számláit határidőre kifizeti, azaz az éves bruttó számlaérték legalább 95%-át a fizetési határidő napján jóváírják, akkor az eladó az éves forgalom után + 0,5% bónuszt fizet. (A vevővel skontómegállapodás is van, amely szerint 60 napos fizetési határidő és 15 napon belüli fizetés esetén 2% skontót kap.) Egy másik szerződésben az áruforgalmi bónuszok között szerepel pénzügyi bónusz, amelynek feltétele bankgarancia nyitása. Elszámolása negyedévenként utólag történik, áfa nélkül, utólag adott engedményként (bónuszként). Minek minősülnek ezek a bónuszmegállapodásban rögzített pénzügyi feltételektől függő engedmények?

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?