5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?

Kérdés: A társaság gépet értékesített 100 ezer euróért. Előlegként 30 ezer eurót kapott. Az előleget a banki beérkezés napján érvényes árfolyamon könyvelte. Sajnos, a számlázási program nem képes előállítani a megfelelő számlát, ezért kénytelen volt a társaság előlegszámlát lemínuszolni azon az árfolyamon, amelyen beérkezett. Egy másik számlán a teljesítés napjával számlázta a gép eladási árát, a teljesítésnapi árfolyamon. A vevő ez ellen tiltakozott, szerinte le kellett volna számlázni a gépet úgy, hogy 30 ezer euró az előleg árfolyamán, 70 ezer euró a teljesítésnapi árfolyamon. Kinek van igaza?

Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?

Kérdés: Egy betéti társaság bel- és kültagja 2005-ben tagi kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak. 2006. évre a bt. belépett az evába, a bevételi nyilvántartással. 2006. decemberben a beltag kilép a bt.-ből, és 750 000 forint tagi kölcsöne van, helyébe az egyik kültag lép. A társasági szerződés módosítása még cégbírósági ügyintézés alatt van. Hogyan számoljunk el a beltaggal, ha nincs annyi pénze a bt.-nek, amiből a kötelezettségét kiegyenlítse? Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről, akkor az evában az bevételnek számít, és le kell majd adózni? Hogyan kell ezt könyvvitelileg rendezni?

Kérdés: A 2959. számú, Bérbeadásból származó jövedelem járuléka című kérdéshez szeretnék még kérdést feltenni. Amennyiben a bérbeadó belföldi magánszemély, és szintén az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni, akkor 14 százalék eho-fizetési kötelezettsége ugyan nem keletkezik, de 11 százalékos eho-fizetési kötelezettsége igen?

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?

Kérdés: 2006. IV. negyedévére vonatkozó szolgáltatást partnerünk 2007. 01. 25-i számladátummal, 2007. 01. 20-i teljesítéssel számlázta. Kimutatható-e 2006. 12. 31-én kötelezettségként a bruttó összeg a mérlegben, vagy passzív időbeli elhatárolás?

Kérdés: Közhasznú társaság az önkormányzattól támogatásban részesül, amelynek összegét cél szerinti tevékenységére, illetve az önkormányzat tevékenységét bemutató ingyenes kiadvány elkészítésére és terjesztésére fordítja. A kapott támogatás után kell-e áfát fizetni? A kiadvány elkészítésével kapcsolatban felmerült beszerzések előzetesen felszámított áfája levonható-e?

Kérdés: Ügyfelem nagy értékű gépre kötött operatívlízing-szerződést. Mivel a futamidő alatt a gép többször meghibásodott, hosszú ideig használhatatlan volt, szóba került a szerződés felbontása. Azért, hogy a lízingszerződés továbbra is fennmaradjon, az a cég, amelytől a lízingbeadó a gépet vásárolta, pénzbeli támogatást ad ügyfelemnek, amelyet kizárólag a lízingdíj kifizetésére lehet fordítani. Amennyiben a szerződést mégis felmondanák, akkor a teljes támogatási összeg visszafizetendő. Milyen bevétel ez a "támogatás"? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül ez a magatartás? Számlázandó?