623 cikk rendezése:
91. cikk / 623 Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál
Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
92. cikk / 623 Kapcsolt vállalkozás, kft. és egyéni vállalkozó
Kérdés: Fennáll-e a Tao-tv. szerinti kapcsoltság a kft. (amelynek 50-50%-os üzletrészével – szavazati jogok megegyeznek az üzletrész mértékével – anya és lánya rendelkeznek) és a katás egyéni vállalkozás között, ha az apa egyéni vállalkozó, és a kft. ügyvezetését az anya látja el?
93. cikk / 623 Egyéni vállalkozó nyilvántartás-vezetése
Kérdés: A partnerem egyéni vállalkozó, normál vállalkozói jövedelemadót választott. Alanyi áfamentes, ezért külön pénzforgalmi számlát nem nyitott. A vállalkozása megkezdésekor hónapokig csak kiadása van – alapanyagot, szerszámokat vett, ráadásul bankkártyával fizetett. A problémám az, hogy ha én ezeket a kiadásokat rögzítem a naplófőkönyvbe, a pénzkészlet egyenlege negatív lesz. Kezdőtőke itt nincs, hiszen nem különül el a privát bankszámlája a vállalkozásitól, és teljes vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért. Természetesen, ha majd lesz bevétel, az egyenleg pozitívba is fordulhat. A kérdés tehát az, hogy hogyan kell a kiadásokat könyvelni addig, amíg nincs bevétel, de nincs kezdőtőke sem? Esetleg könyveljek valamiféle "alapítói kölcsönt"?
94. cikk / 623 Egyéni vállalkozó területalapú támogatása
Kérdés: Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?
95. cikk / 623 Ügyvezető lehet-e katás egyéni vállalkozó?
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-ügyvezetője (aki az ügyvezetői teendőket főfoglalkozásban munkaviszonyban látja el) egy tőle független másik társaságtól is felkérést kap az ügyvezetésre napi 2-4 órában. Elvállalhatja ezt mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozóként?
96. cikk / 623 Praxisjogvásárlás 2021-ben
Kérdés: Olvastam a 2005. februári, valamint a 2016. februári válaszokat a praxisjog vásárlásával kapcsolatban. Én 2021-re vonatkozóan szeretnék kérdezni. 2021-ben alakult egy egészségügyi betéti társaság. A bt. beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól. Úgy értelmezem, ha magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása. Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el? A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt. beltagként működne, hanem egyéni vállalkozóként?
97. cikk / 623 Családon belüliek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: A Katv. alkalmazásával és a kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan az alábbi kérdés merült fel:
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
98. cikk / 623 Könyvelési anyag elektronikus formában
Kérdés: 2020 októberében egy egyéni vállalkozó elvitte a könyvelési anyagát, az új könyvelő ugyanazt a programot használta. Átadtam neki az eddigi könyvelést, a 2020. évet, elektronikusan. Most felváltva zaklatnak (az új könyvelő és a volt ügyfél), az elmúlt 5 évi könyvelési anyagot elektronikus formában kérik. Jogi útra szeretnék terelni, ha 5 napon belül nem adom át! A papíralapú könyvelési anyagot minden évben visszakapta az ügyfél.
99. cikk / 623 Kataalanyiság megszűnésekor kiállított számlák
Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?
100. cikk / 623 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
