Ingyenes használat mint bevétel (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében kell-e az adóalapot (bevételt) növelni az alábbiakkal, illetve ingyenesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül-e:
– -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
– -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
– -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 6. § (2) bekezdése szerint bevétel a számvitelrőlszóló törvény hatálya alá nem tartozó adó­­alany által vállalkozási (gazdasági)tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen ésbármely formában mástól megszerzett vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Telefonhasználat egyéni vállalkozónál

Kérdés: Elszámolható-e az egyéni vállalkozó költségei között az a telefonszámla, amelyet a kft. állít ki az egyéni vállalkozó részére, "telefonhasználat" megnevezéssel? A kft.-ben tag az egyéni vállalkozó.
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 11. számú mellékletének I. része sorolja fel azegyéni vállalkozónál jellemzően előforduló költségeket. Ezek között szerepel atelefonköltség is. A kérdésre a választ az dönti el, a kft. által kiállítottszámla telefonszámla-e vagy sem. A telefonszámla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Pénzforgalmi számla fióktelepnél

Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországifióktelepeiről az 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezik. A fióktörvény alapjána fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező,gazdálkodási önállósággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Járulékfizetés a tag után

Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
Részlet a válaszából: […]  A Számviteli Levelek 243. számában az 5019. számúkérdésünkre adott válaszban foglaltak lényegében és értelemszerűen 2011-ben isalkalmazhatók, bár a törvényi előírások több ponton változtak. Megszűnt atevékenységre jellemző kereset, és bevezetésre került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Termeltetés áruhitel-szerződéssel

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  Szó szerint idéztük a kérdést, bár ez sem könnyítette meg aválaszt adó dolgát. A válaszhoz sorba rakjuk a gazdasági eseményeket,kiegészítve azokat az egyértelmű értelmezés érdekében.A gesztorszövetkezet gabonatermesztésre termeltetésiszerződést köt az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Egyéni vállalkozó kifizetetlen számlái

Kérdés: Az egyéni vállalkozásnak jelentős számú ügyfele van. Az átutalási számlákból maradnak kifizetetlen számlák, melyek összege éves szinten nagyobb összeget képvisel. Az egyéni vállalkozó bevételeiben csak a pénzügyileg rendezett tételeket köteles szerepeltetni. Milyen kockázatot jelent az egyéni vállalkozónak a kifizetetlen számlák értéke? A behajtásuk érdekében vannak-e előírások az egyéni vállalkozói adóalanyoknak?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadózási szempontból nem jelent kockázatota kifizetetlen számlák értéke. A behajtásuk érdekében nincsenek különelőírások, nem kell a be nem folyt bevételt bizonyos idő után bevételnektekinteni.Meg kell azonban jegyezni, az Áfa-tv. 61. §-a a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2010-től hatályos előírása szerint – az előzőadóévektől eltérően – főszabály szerint nem növeli az adózás előtti eredménytaz adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményesoktatási szolgáltatások (nem iskolarendszerű képzés, betanítás) esetében, ha azoktatásban való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásának feltételeként történik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Magánszemélynek egyéni és társas (egyszemélyes kft.) vállalkozása van. Az ev. és a kft. között különböző ügyletek köttetnek. A kft. mikrovállalkozásnak minősül: mérlegfőösszege és nettó árbevétele 200 milliós nagyságrendű, átlaglétszám 10 fő alatti. A 2 vállalkozás közötti ügyletekről kell-e transzferár- (szokásos piaci ár) nyilvántartást vezetni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése alapján nem kellnyilvántartást vezetni, mivel a kft. kisvállalkozásnak (mikrovállalkozás isannak számít) minősül. Az adózás előtti eredményt azonban – ha nem szokásospiaci áron kötik az ügyletet, és emiatt az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Termőföld bérbeadása egyéni cégnek

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az a kérdés, hogy egy termőföldet kinek lehet bérbe adni,nem az adójog, hanem a polgári jog területére tartozó kérdés.A kérdésfelvetés vélhetően arra irányul, hogy ha atermőföldet a magánszemély az általa (egyéni vállalkozóként) alapított egyénicégnek bérbe adja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
1
25
26
27
63