Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...érintett) eszközök esetében a leltárnak az egyedi eszköz mérleg-készítéskori piaci értékét is tartalmaznia kell. De csak ekkor kötelező (természetesen, az egyedi nyilvántartáson is).Ha a vállalkozó él a piaci értéken történő értékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Halasztott fizetés kamatának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a halasztott fizetéssel (6 hónap) történő értékesítésnél a számlán külön sorban feltüntetett finanszírozási kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...átvinni.A halasztott fizetéssel történő vétel (beszerzés) esetén az új Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint kell bekerülési értékként elszámolni a vásárolt termék számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Ezzel egyidejűleg könyvelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként vagy ráfordításként elszámolt kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos része növeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...előírás nem nevesíti, hogy csak belföldi törvényi előíráson alapulhat a pótbefizetés összege. (Ilyen előírás a számviteli alapelvekkel is ellentétes lenne!) Ezért a hivatkozott előírást a külföldi jogszabályi előíráson alapuló pótbefizetésre is alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...való térítés nincs-e a tényleges forgalmi érték alatt lényegesen, a bírói gyakorlatot figyelembe véve kb. 40-50 százalékkal. [Mivel a munkavállaló és a munkáltató között személyi összefonódás van, mindenképpen vizsgálni kell az Áfa-tv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...értékét) (negatív előjellel a lízingbeadáskor számlázott ellenértéket, pozitív előjellel az eredeti ellenértéknek a visszavételi értékkel csökkentett összegét).Az eredeti ellenérték és a visszavételi érték különbözete valójában a használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

2000-ben képzett céltartalék elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...a céltartalékot az egyéb bevételek közötti elszámolással kell a források közül kivezetni.A kérdező által leírt megoldás (a céltartalékkal a követelés értékének csökkentése) elvileg elképzelhető lenne, ha az új Szt. így rendelkezett volna. Gyakorlatilag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...le lehet írni. Az új Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint: a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérbeadás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...és az üzlethelyiség még akkor sem, ha azok műszakilag a lakással egybeépültek. Ennek megfelelően ezek önálló bérbeadása (25 százalékkal) áfaköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...veszik, rendeltetésük, használatuk alapján vagy a beruházások között, vagy a vásárolt készletek között, a rendkívüli bevételekkel szemben. [A rendkívüli bevételként elszámolt összeget az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint időbelileg el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
…
324
325
326
…
340