Osztalék: egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a részét vitatja Olvasónk, mely szerint az osztaléknak a 35 százalékos kulccsal adózó része után fizetendő 11 százalékos eho-t az osztalékkifizetés időszakában kell elszámolni. Olvasónk szerint az egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolásokkal szemben. (A passzív időbeli elhatárolást ez esetben a hulladéklerakás befejezését követően felmerülő költségekkel azonos összegben kell megszüntetni.)Az új Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján folytatható a korábbi módszer....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A totálkáros gépkocsi gépkocsiként (tárgyi eszközként) nem hasznosítható, ezért azt az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a forgóeszközök közé át kell sorolni, és az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...összeggel az eredménytartalékot kell csökkenteni. A másik az, ha a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke – a lekötött tartalékkal csökkentett, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt – összege nem éri el a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a jóléti és kulturális költségek is. Nyilvánvaló, hogy itt kell elszámolni a saját üdülő működtetésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...összegnek megfelelő összeggel a fel nem osztható vagyon címen lekötött tartalékot csökkenteni kell a képzésnek megfelelően a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben.Rendelkezik a Szöv-tv. a törvény hatálybalépésekor működő szövetkezetek fel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...(a kft. rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközről van szó) a kötelezettségekkel szemben (könyvelési tétel: T 161 – K 455, T 12-13 – K 161); a kft. által ténylegesen fizetett tőketörlesztéssel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban van-e egymással két bt., ha tagjai férj és feleség (az egyikben a férj a beltag és ügyvezető, a másikban a feleség, és ennek megfelelően kültag a másik)? Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak ezt a tényt, ha a két bt. között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni.Tájékoztatásul közöljük, hogy kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekkel – többek között – a Számviteli Levelek 11. számában a 190-192. kérdésekre, illetve 10. számában a 182-184. kérdésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés a számvitelben kizárólag az anyagjellegű szolgáltatásokon belül, az igénybe vett szolgáltatások között jelenhet meg. Ekkor teljesül ugyanis a Htv. kétszeres (többszörös) adóalap-csökkentés tilalmára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
325
326
327
340