3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?