2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Az autókereskedő céghez a beszállítója egy nagy értékű, új személygépkocsit helyezett ki, mint "kiállítási többletautót". A számlázás ekkor még nem történt meg. A személygépkocsit – annak ellenére, hogy állandó őrzés alatt állt – ellopták. A lopást követően a beszállító az ellopott személygépkocsiról áfás számlát állított ki az autókereskedő részére. Helyesen járt el? (A kérdező több kérdést is feltett, azokra a válaszban utalunk, az ismétlések elkerülése érdekében.)

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?

Kérdés: Ha egy cég a készleteiről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, kötelező-e a főkönyvben a 2. számlaosztályban könyvelni a készletmozgásokat? Jó megoldás-e, ha az 5-8. számlaosztályban könyveli a beszerzéseket, majd év végén a készletnyilvántartó program adatai alapján könyveli a leltár értékét a 2. számlaosztályban? (Természetesen az Szt. 69. §-a alapján leltározást végez a társaság.)

Kérdés: Társaságunk alvállalkozó bevonásával helikopteres növényvédőszer-permetezést végzett. Az alvállalkozói szerződésben a megrendelő kötelezettségei között napi egyszeri meleg étkezés biztosítása szerepel az alvállalkozó részére. Az étkezésekről a vendéglátóhely által kiállított számlán feltüntették azt, hogy permetezéshez kapcsolódó ebéd. Ebben az esetben az alvállalkozói díj részének tekinthető-e az étkezés (ugyanúgy, mint a permetezéshez biztosított növényvédő szer), és az a természetbeni juttatások utáni járulék alól mentes?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik – a kérdésével összefüggően – a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.

Kérdés: A társaság fejlesztési célra kapott támogatást, a bekerülési érték 35 százalékára. Az eszközt aktiválta négymillió forint értékben, az értékcsökkenést 14,5 százalékos kulccsal elszámolta, évi 580 ezer forint összegben, és az értékcsökkenés 35 százalékának megfelelő összegben (203 ezer forint) az elhatárolt támogatást feloldotta. Két évvel az aktiválás után az eszközt felújították, ráaktiváltak 500 ezer forintot, így megváltozott az évenkénti értékcsökkenés összege, és megváltozott az évenkénti értékcsökkenés 35 százaléka is. Az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát, vagy a mindenkori értékcsökkenés 35 százalékát kell minden évben feloldani?

Kérdés: Társaságunk 2011. évben is csomagolóüzem beruházását tervezte támogatás igénybevételével. Az üzemhez kapcsolódó építési engedély tervezési dokumentumait elkészíttette. A számlához kapcsolódó áfát visszaigényelte, a tervezési díjat, a tervezési dokumentumok nettó értékét a beruházási számlán tartja. A társaság a beruházást nem folytatja, mert a beruházáshoz nem tud támogatást igénybe venni. Ez esetben a beruházási számlán lévő összegeket át kell-e könyvelni más főkönyvi számlára? A visszaigényelt áfát vissza kell-e fizetni?

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?