2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak – például céltartalékolással, értékvesztéssel – ezt ellensúlyozni?

Kérdés: A kft. egy öltözőkonténert és egy portakonténert vásárolt 2011 decemberében abból a célból, hogy több éven keresztül bérbe adja azokat üzleti partnerének. A konténerek használtak, 4 évesek, acélvázból és acéllemezből állnak. Az öltözőkonténert a kft. telkén, a partner által bérelt üzemcsarnok mellett helyezik el. A konténerbe a földből vizet és elektromos áramot is vezetnek (a konténerben öltözni és zuhanyozni lehet). A másik konténert is a telekre helyezik, kap vizet és áramot. A konténereket a kft. 12. 29-én használatba vette. A konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók? A kft. melyik tárgyi eszköz kategóriában tarthatja nyilván? Milyen leírási kulcsot kell alkalmazni az Szt., a Tao-tv. szerint?

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?

Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: 2011. évben a kft. veszteséges lett. A 2011. évi beszámoló szerinti eredmény kimutatása előtt elhatárolható-e a veszteség? És hogyan kell könyvelni? A kft.-nek van az előző évekről szabad eredménytartaléka. Csökkenthető-e a veszteség a tárgy­éven belül az eredménytartalék terhére? Mérhetetlenül fontos lenne a nullás mérlegeredmény.

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, amelyet később az önkormányzattól megvásároltunk. Irodát, fürdőt, ebédlőt alakítottunk ki. A helyiségekben a padozatot, az álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamos- és vízvezetékrendszert, fűtőtesteket cseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásnak minősülnek? Ugyanezen bérelt ingatlant, még a munkák befejezése előtt az önkormányzat értékesítette a kft. részére. Ilyenkor az eddig felmerült költségeket hogyan kell elszámolnunk?

Kérdés: Devizában kiállított bejövő számla esetében a magyar partnercég feltünteti forintban is az adó alapját, illetve az áfa összegét. Társaságunk az MNB középárfolyamot használja a könyvelés során. A korábbi években árfolyam-különbözetre könyveltük a partner által feltüntetett áfaösszeg és az általunk használt árfolyammal számított áfa közötti különbözetet. Idén is e szerint kell eljárnunk, vagy alkalmazhatjuk a partner által használt árfolyamot a könyveinkben?