2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!

Kérdés: A kft. vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatott eszközök hasznos élettartama 3, 7, 10 és 30 év, maradványérték még nem lett megállapítva. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került, bevételként az eszközök értékcsökkenésével azonos mértékben lesz elszámolva. Az elszámolás módja: a támogatás összege osztva a támogatott eszközök könyv szerinti értékével. Az így kapott arányszámmal megszorozva az évenként elszámolt értékcsökkenést, kapjuk meg azt az összeget, amelyet időszakonként a passzív időbeli elhatárolásokból vissza kell vezetni a rendkívüli bevételek közé. Ha az eszköznél van maradványérték, a maradványértékre jutó támogatás az eszköz nyilvántartásból való kivezetéséig a passzív időbeli elhatárolások között marad. Másik lehetőség, amelynek során a halasztott bevételeket a hasznos élettartam alatt kell feloldani, ezért a maradványértékre már nem tartható vissza halasztott bevétel. Melyik megoldás a szabályszerű?

Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalom­használata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?

Kérdés: Az 1614. kérdésre adott válasz helytálló még? Az apasági segély összegét a program már nem teszi a bérköltségek közé. Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat és a folyósított támogatást?

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!