156 talált cikk az építőipar kifejezésre

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?

Kérdés: Belföldi vállalkozó külföldi partnerével szerződött építőipari munkára. A munkavégzés helye EU-s tagállam (Románia). A munka elvégzésére adott idő 2-3 hét. Alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező magánszemélyeket foglalkoztathat-e a vállalkozó a munkavégzés helyén (külföldön), ha az alkalmi munkavállalói könyvbe szabályszerűen bejegyzi az adatokat? (A munkavállalók naponta visszatérnek Magyarországra az egyes napokon elvégzett munka befejezését követően.)

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?

Kérdés: Építőipari cégünk társasház (lakás-iroda-üzlet) építésére vállalkozott. Az építési engedély magánszemély és cég nevére szól, kiadásakor a hatóság nem állapított meg arányt a két megrendelő között. A számlák kiállításakor hogyan lehet vagy kell megosztani a közös részek (alapozás, tető, közlekedő stb.) díjait? Milyen vetítési alapot használjon a cég? Részteljesítéseket kell-e külön számlázni?

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?

Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 – K 48?

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?