2623 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A csődtörvény 59. §-ának (1) bekezdése az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díját 300 ezer forint + áfa összegben határozza meg. Az 59. § (5) bekezdése szerint: egyszerűsített felszámolás esetén 100 ezer forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az áfát nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A felszámoló szervezetnél a kiutalt összeg költségvetési támogatásnak minősül? Annak áfa nélküli részét árbevételként, vagy egyéb bevételként kell elszámolni?

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?

Kérdés: A német anyacég magyar leányvállalata (kft.) az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott megmunkálást végez az anyacég vagy más közösségi tagállam adóalanya megrendelésére. A megmunkálandó alkatrészeket a megrendelő bocsátja rendelkezésére, és a megmunkált terméket minden esetben el is szállíttatja Magyarországról, legtöbbször saját telephelyére, de lehet, hogy más német céghez vagy más tagállamba viteti el. A kimenő számlák a német megrendelő nevére szólnak, az áru kiszállítását CMR fuvarokmány igazolja. Az Áfa-tv. 15/A. §-ának (12)–(13) bekezdéseiben előírtak szerint áfa hatályán kívüli teljesítésről van szó akkor is, ha a szállítási cím nem a megrendelő tagállamában van?

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?

Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével foglalkozik. Ha Közösségen belüli magánszemélynek vagy közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak értékesítünk új személygépkocsit, azt áfásan vagy áfa nélkül tegyük meg?

Kérdés: A vállalkozás új és használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. 2005-től a különbözeti adózást választottuk. Az új személygépkocsiknál visszaigényelem és befizetem az áfát. Használt személygépkocsi esetén hogyan kell a számlát kiállítani? Például magánszemélytől vásároltunk egy gépkocsit 500 ezer forintért, eladjuk 700 ezer forintért. Az áfabevallásba 200 ezer forint után áfát kell beállítani? Használt személygépkocsikhoz vásárolt alkatrészek, illetve a felmerülő javítási költségek áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás